1) Definíció szerint 1 N nagyságú erő az, amely egy 1 kilogramm tömegű testet 1 másodperc alatt, 1 méter per szekundum sebességre gyorsít fel, amennyiben a külső erők eredője 0 (tehát nincs pl. gravitáció, súrlódás, stb.). Erre nem nehéz példát adni, gondolkozz egy kicsit.
2) Akkor, ha nagyságuk azonos, hatásvonaluk 1 egyenesre esik, de ellentétes irányúak. Például kötélhúzásnál ha az egyik fiú balra 10 N erővel húz, a másik 10 N erővel jobbra, akkor a kötél nem fog elmozdulni, mivel az erők kioltják egymást.
3a) A könyv a kézzel van kölcsönhatásban.
b) Az, hogy a könyvre ható erők eredője 0 legyen. Ebben az esetben hat rá a gravitációs erő, ha azzal megegyező nagyságú, de ellentétes irányban tartjuk, akkor nyugalomba kerül (ez egy nagyon leegyszerűsített válasz, mivel inerciarendszertől is függ, de ez majd később lesz).
c) A rá ható erő (illetve erők esetén azok eredője) felé fog elmozdulni. A gravitációs erő a föld felé húzza, tehát le fog esni.
4a) Attól függ, hogy melyik erő irányát jelöljük pozitív iránnyal; ha a játékos által kifejtett erő iránya a pozitív, akkor a labda ennek irányába fog elmozdulni, az ellenerő pedig a játékos lábára fog hatni (visszalöki valamekkorra erővel, lásd. Newton-törvények). Attól függően, hogy az erő és az ellenerő nagysága mekkora, a labda vagy elrepül (a pozitív irányú erő a nagyobb), vagy visszalöki a játékos lábát (a pozitív irányú erő a kisebb, ez jellemzően például akkor valósul meg, ha belerúg a falba).
b). Igen, ha pont akkora erővel rúgjuk meg a labdát, amekkora erő szükséges a megmozdításához, vagyis pl. ha 0,2N erő kellene. Ha nem belerúgunk, hanem pl. egy hurkapálcikát állítunk neki, akkor az erők eredője pont 0 lesz (tehát kioltják egymást az erők), mivel sem a labda, sem a pálcika nem mozdul, de mégis hatnak egymásra, mint amikor a kéz hatott a könyvre és vissza.