1.) Oldószer: Az oldószer olyan anyag, amely egy kémiailag eltérő anyagot (az oldott anyagot) oldat keletkezése közben felold.
2.) Hasonló a hasonlóban oldódik elv: Általában apoláris oldószerekben apoláris anyagok, poláris oldószerekben poláris és ionkötésű anyagok oldódnak jól.
3.) Halmazállapot: Fizikai tulajdonság, melyet a részecskék összekapcsolódási módja határoz meg.
4.) Kolloid rendszer: Kolloid rendszer az, amelyben a részecskék mérete 1-500 nm között van.
5.) Standard állapot: Azok a reakciókörülmények, ahol a nyomás 1 bar, a hőmérséklet 25 Celsius fok. Ilyen körülmények között 1 mol gáz 24,5 köb dm térfogatú.
6.) Szuszpenzió: Olyan kolloid rendszer, ahol a közeg és a benne szétoszlatott anyag között határfelület van. A szilárd részecskék egy idő után a közeg aljára ülepednek, szűréssel a közegtől elválaszthatók.
7.) Hab: Folyékony közeg, melybe (pl keveréssel) gázokat juttatunk
8.) Halmaz: A nagyon sok részecskéből álló anyagokat anyagi halmazoknak nevezzük.
9.) Szilárd halmazállapot: A szilárd halmazállapotú anyagokat felépítő atomok, ionok vagy molekulák között működő vonzóerők lényegesen nagyobbak, mint a folyékony állapotú részecskék közöttiek, ezért a szilárd anyagok alakja és térfogata is állandó.
10.) Oldat: Az oldat oldott anyag és oldószer részecskéinek homogén elegye.
11.) Gázok moláris térfogata: Az azonos állapotú gázok térfogatának és anyagmennyiségének hányadosa állandó.
12.) Közeg: Olyan anyag, melyben egy másik anyagot szétoszlatunk.
13.) Emulzió: Olyan keverék, mely nem stabilis, így egy idő után alkotóanyagai szétválnak.
14.) Aeroszol: Gáz közegben szétoszlatott folyadék vagy szilárd részecskék.
15.) Heterogén rendszer: A rendszerben szétoszlatott részecskék nagysága 1 mm fölött van, ezért benne határfelületekkel elválasztott fázisokat lehet megkülönböztetni.
16.) Füstköd: Akkor fordul elő, ha a levegőben együttesen fordulnak elő folyadék és szilárd részek. (másnéven szmog)