Az emberiség több ezer éves történelme során az emberek különböző közösségekben, - mai szóhasználattal - társadalmakban éltek. A társadalom az emberek széles körének gyűjtőfogalma, tipikusan egy ország társadalmáról beszélünk. A politika és az állam szempontjából a társadalmat állampolgárok alkotják. A modern társadalom meglehetősen tagolt: társadalmi rétegek, nem és kor, vagy a gyakorolt hivatás, vallási, politikai meggyőződés, stb. alapján elkülönülő csoportok alkotják, akiknek eltérő érdekeik vannak, eltérő nézetek, meggyőződések jellemzik őket. (A tagoltság egy másik dimenziója az alrendszerekre történő tagozódás.) Ugyanakkor a társadalom egyfajta közösség is, ilyenként beszélhetünk pl. közérdekről.

A társadalmi együttélés az emberek között az adott történelmi időkben kialakult elvek, szokások, és magatartási szabályok szerint alakult. Mindezen szabályozókat társadalmi normarendszernek, vagy társadalmi intézményeknek nevezzük. A társadalmi intézmények rendeltetése az, hogy az emberi magatartásokat, cselekvéseket szabályozott mederben tartsa, a társadalmilag kívánatos irányba terelje. Az emberek közösségeinek belső szerveződése despotikus, vagy demokratikus lehet.

A társadalmi együttélésnek az anyagi javak létrehozásával és gazdálkodásával kapcsolatos társadalmi viszonyait alapvetően két formával: a premodern és a modern formával jellemezhetjük. A kapitalizmus előtti társadalmakat, melyeket összefoglaló néven premodernnek nevezünk, az jellemezte, hogy a társadalmi együttélésben az emberi cselekvéseket elsősorban a társadalomban elfoglalt hely határozta meg. Az emberek törekedtek helyzetüket, javaikat, jogaikat megóvni, de hiányoztak azok a társadalmi mozgatórugók és intézmények, melyek a javak önmagukért, vagy a haszonért való növelésére, megszerzésére irányultak volna. A modern társadalom a kapitalista magántulajdonnal, a piaci gazdálkodás kiteljesedésével, a gazdaság és a politika szétválásával kezd kialakulni. A társadalom fogalma az újkori polgárosodás idejéhez köthető. A kapitalizmust a haszonelvű gazdálkodás piacgazdasági formája, s a versenymechanizmusok jellemzik. Mai, kifejlett formájában már a tömegfogyasztás és a pénzügyi rendszer is komoly szerepet játszik. A piaci mechanizmus a szabadság és az egyenlőség gondolatát a társadalmi együttélés alapjává teszi.