Dante művében a Pokol egy fokozatosan szűkülő tölcsér. Bejárata Jeruzsálem mellett, a Golgota hegyénél található, alján, a Föld középpontjában jégbe fagyva ül Lucifer, szájaiban Júdással, Brutussal és Cassiussal. A Pokol legmélyebb pontjától fölfelé lehet haladni a Purgatórium hegyének irányába.
Mindamellett, hogy a Pokolban szenvedő bűnösök kínjait érzékletesen ábrázolja a költő, állandóan kérdez: hol vezetőjét faggatja, hol a bűnösökkel beszélget vagy történeteiket hallgatja. A leírásokat így állandóan megszakítják a dialógusok, illetve a vándor észrevételei, megjegyzései. Kíváncsi utazó tehát, mint Odüsszeusz, de állandóan szem előtt tartja küldetését is, mint Aeneas vagy János apostol (Jelenések könyve).

A Pokol felépítése Dante művében:

I. A sötét erdő (bevezető ének). A vándor találkozása a fenevadakkal, majd Vergiliussal és Beatricével (II. ének).
II. A Pokol kapuja. Közönyösek (III. ének).
Dante erkölcsi ítélete: a közöny olyan nagy bűn, hogy a közönyösök még arra sem méltóak, hogy bekerüljenek a Pokolba.
III. Acheron folyó (III. ének). I–V. kör (IV–VIII. ének első fele). A Pokol tornácán a kereszteletlenek, majd a szerelem bűnösei, mértéktelenek, a pénz bűnösei, haragosak.
IV. Styx folyó. Dis falai előtt (VII. ének második fele – IX. ének első fele) VI. kör: Eretnekek. Kisebb szakadék. VII. kör: Erőszakosok. I. gyűrű: Phlegeton folyó (IX. ének második fele–XVII. ének)
V. Nagy szakadék. VIII. kör tíz bugyra. A gigászok kútja (XVIII–XXXI. ének)