9.
Kialakulásának feltételei:

- erős napsugárzás (UV-sugárzás)
- közlekedés által kibocsátott szennyezések (NOx, szénhidrogének, CO)
- gyenge légmozgás
A szennyező anyagok az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciókat indítanak el, amelynek során NO2 és ózon (O3), majd szabad gyökök, hidrogén-peroxid és PAN (peroxi-acetil-nitrát) keletkezik. Ezen anyagok hatására létrejön a füstköd. A folyamat rendszerint a reggeli csúcsforgalom idején kezdődik, a koncentrációmaximumot a déli órákban éri el.

10.
A szennyező anyagok feldúsulását a városi levegőben nagyban elősegíti a hőmérséklet-inverzió jelensége, így ez is fő okozója a füstködök kialakulásának.

4.
Veszélyét az jelenti, hogy színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb, nem irritáló gáz, ugyanakkor sokszorta erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így megakadályozza, hogy a vér oxigént szállítson. Emiatt már alacsony koncentrációban is mérgező.

8.
A gyengébb hatást a szén-dioxidból létrejövő szénsav gyakorolja a környezetre.
A kéntartalmú ércek kohósítása, másrészt a kőolaj és a szén (elég jelentős 1-5%, vagy még több koncentrációjú ként tartalmaznak) elégetésekor kén-dioxid keletkezik, amely az atmoszférában vízzel kénessavat (H2SO3) alkot.