-Nitrogén-dioxid, NO2
A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek.
Az NO2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti
nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá
alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a
véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná
oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez
Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom,
köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán
belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után
kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri
körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő.
Huzamos hatás tünetei: az NO2 csökkenti a tüdő ellenálló
képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás
betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a
tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet.

-Szén-monoxid, CO
A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve
két fő támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévő
hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az
oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami
az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik
támadáspont az agy kéreg alatti központjai.
A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés,
szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés,
légzésbénulás.

-Kén-dioxid, SO2
A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas
kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a
hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az
oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll.
Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a
tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat
okozhat

-Ózon, O3
Az O3 erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre.
Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és
toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz.
Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és
csökkenti a tüdőkapacitást.

-Szálló por
A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a
felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb
porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a
kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást
befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai
és kémiai összetétele.
A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis)
állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a
fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.
A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén,
mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat,
gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a
szervezetbe.

-Benzol, C6H6
A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer,
csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás
légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben
vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok
fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású.

- Ólom, Pb
Az ólom súlyosan mérgező, biokémiai hatásokat okoz az emberi
szervezetben. Gátolja a hemoglobin képződést, erősen károsítja az
idegrendszert, a veseműködést, a béltraktust, az izületeket és a
reproduktív (szaporodási) rendszert. Tartós hatás esetén különösen
a gyermekek idegrendszerét károsítja.

- Formaldehid, CH2O
A nyálkahártya, kötőhártya felszínéhez kötődik, a szövetek
fehérjéit elroncsolja. Nagyobb koncentrációja köhögést, légzési
nehézséget okoz. Huzamos expozíció során bronchitis
alakulhat ki. Elősegíti a kórokozók, rákkeltők behatolását
a légutakba.