Szorgalmazta az Iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Társaság megalakítását a szabad kereskedelem érdekében. 1842-ben az első ipari kiállításon Kossuth felismerte, hogy az osztrák és a cseh ipar sokkal fejlettebb a magyarnál, ezért a piacon a magyar árut kiüthetik a versenyből. Az ellenzék támogatásával magyar védővámok felállítását javasolta, mely erősen kihatott a külpolitikára Ausztriával szemben. Az 1843-44-es országgyűlésen az alsótábla megszavazta a magyar védővám felállítását, melyet a király megpróbált elodázni. Válaszként 1844-ben megalakult a Védegylet nevezetű társadalmi szervezet a magyar áruk védelmére. A Védegylet országszerte működött, célja volt, hogy tagjaik hat éven keresztül nem vásárolhatnak külföldi árut, ha csak nincs más lehetőség.