Szia!
2. példa:
A darázs igaz, kis erőt fejt ki a fullánkjával, de annak keresztmetszete nagyon-nagyon pici (nagyon vékony), a kontaktusfelület így nagyon nagyon pici.
A nyomás definíciója alapján, a nyomás = a nyomóerő / nyomási felület, látható, hogy pici erejű a darázs, de a felület is nagyon pici, így a nyomás igen nagy tud lenni. A bőr pedig nem az erőnek áll ellen, gondonjuk csak bele, pl. ha a macska ráfekszik a hasunkra, a maga 3-4 kilójával, mégse szakítja át a bőrünk. A nyomás az, ami átszakít. És ez a darázsnál elegendően nagy.

3.) Gondolom azért, mert egy alacsonyabb nyomású abroncs úgymond "jobban elterül", gondoljunk csak egy lapos kerékpárgumira. És így nagyobb a kontaktusfelület, kisebb a nyomás, ezáltal kevésbé süllyedünk bele a homokba.

4.) A vasúti sín alja ugye elég vékony, azért szélesebb, mint a teteje, de nem túlzottan. Gondoljunk csak bele, ha végigmegy rajta egy sok tíz tonnás szerelvény, ha a földön lenne, szegény síndarab mint egy kés, nyomódna bele a földbe. A talpfák (talpbetonok, már nem igazán használnak fát, de továbbra is talpfáknak hívják, talán ) Nos, ugye a sín nem nagyon tud a talpfába belényomódni, mert az sokkal szilárdabb anyag, mint a talaj. És a talpfa megnöveli azt a felületet, ami a talajjal érintkezik, ezáltal ugyan akkora erőt nézve, kisebb lesz a nyomás, és nem süllyed el a sín. Ezen okokból, a talpfa alá kemény vulkáni kőzúzalékot szoktak tölteni, tudtommal bazaltot, és úgy mégstabilabb az egész vágány.

5.) a) A tégla súlya: 20 N
A súly az az erő, amivel nyomja az alátámasztást.
b) A nyomásértékek: A téglatestnek 3 felületét lehet megkülönböztetni, ezeknek más a felületük:
5*10, 5*20 és 10*20, amelyek rendre 50, 100 és 200 cm^2.
Vegyük észre, hogy a cm jó, meg minden, de a mennyiségeinknek mértékegysége van. 1 Pascal = 1 Newton / 1 m^2. Tehát át kell váltanunk m^2 -be.
A váltás ugye pedig 1 m = 100 cm, így 1 m^2 = 100 *100 cm^2 = 10000 cm^2
Akkor a felületek: 0.005 m^2, 0.01 m^2 és 0.02 m^2
A nyomások meg az F/A hányadosok. 20 / 0.005 = 4000, 20 / 0.01 = 2000, 20/0.02 = 1000 Pa.

A súly és a tömeg két különböző dolog, idő kell, míg kialakul a szemlélet, de előjáróban:
Gondoljunk egy jól megrakott bevásárlókocsira, amit nagy nehezen elkezdünk tolni, és sok idő, mire tudunk vele haladni, viszont ha hirtelen meg kell állni, akkor szinte lehetetlen, a bevásárlókocsi "húzna" maga után, nehéz lefékezni.
Míg egy üressel olyan virgonc módon lehet szálguldozni, hogy csak na.
Az üres kocsinak kisebb a tömege, a telinek nagy a tömege. A tömeg lényegében egy olyan dolog, ami megmondja, mennyire nehéz mozgásba hozni egy testet, egy objektumot. Mennyire áll ellen a gyorsulásnak, azaz a sebességváltoztatásnak, erő hatására. Adott erővel nyomva a kocsit, a kistömegű jól, könnyen gyorsul, a nagytömegű nehezen.
A súlyhoz visszatérve: a súly nem más, mint az az erő, amivel egy test nyomja az alátámasztást, vagy húzza a felfüggesztést. Tehát a leteszel egy poharat az asztalra, azt ugye húzza a gravitáció. Viszont! A gravitáció nem adott erővel húz mindenkit! Hanem lényegében állandó gyorsulással tapaszt mindenkit magához. És ez nem olyan nyilvánvaló. Tehát ha egy fagolyót, meg egy vasgolyót leejtesz, az egyik nagyon nehéz, a másik könyű, azok pont egyszerre érnek földet, mert a föld egyformán gyorsítja őket. És ez a gyorsulás a híres 'g'. Ami 10 N /kg, vagy csúnyán írva 10 m / s^2.
És mi a kapcsolat egy test tömege és súlya között? Nos a lerakott poharad a Föld g gyorsulással gyorsítaná magához. A nyomóerő meg a test tömegével és gyorsulásával arányos. F = m*a ahol a a gyorsulás, és ennek értéke most g. Ami 10 m/s^2. Így jön ki, hogy egy 2 kg-s testnek 20 N a súlya. (Ha elengeded a testet, súlytalan lesz, hiszen nem nyomja/húzza semmi, pedig a súly az az erő, amivel a test nyomja, vagy húzza a felfüggesztést. De tömege továbbra is van).