1. Mit nevezhetünk erőhatásnak?
A test mozgásállapotának változása mindig egy másik test hatására következik be. Ennek a másik testnek a hatását erőhatásnak nevezzük, és egyszerűen azt mondjuk a testre erő hat. Az erő tehát más testektől ered, és tőlük függetlenül nem létezik. Erőhatás – egy test hatása a másik testre.
2. Mi a következménye annak, ha egy testet csak egy erőhatás ér?
A test nem marad nyugalomban, és nem végez egyenesvonalú egyenletes mozgást.
Tehát gyorsuló mozgást végez.
3. Mi az az erő? Mi az erő jele?
Az erő a testek kölcsönhatásának mértéke. Jele: F (mértékegysége N (newton))
4. Mit jelent az, hogy az erő vektormennyiség?
Azokat a mennyiségeket, amelyeknek nagyságán kívül iránya is van, vektormennyiségeknek, röviden vektoroknak nevezzük.
5. Mit nevezünk az erő támadáspontjának, és mit a hatásvonalának?
Azt a pontot, ahol az erő a testre hat, az erő támadáspontjának nevezzük.
Azt az egyenest, amely mentén az erő hat, az erő hatásvonalának nevezzük.

1. Nevezz meg különféle erőket!
– rugalmassági erő
– súrlódási erő
– közegellenállási erő
– gravitációs erő
– elektromos erő
– mágneses erő
2. Mit értünk egy test súlyán?
Az az erő, amellyel egy test nyomja az alátámasztást vagy húzza a felfüggesztést.
3. Mi okozza a szabadon eső test sebességváltozását?
A sebességváltozás azért jön létre, mert a gravitációs mező a testekre a Föld középpontja felé mutató erőhatást fejt ki.
4. Milyen irányú a gravitációs erő?
Minden testnél a (súlypont) középpontja irányába mutat.
5. Milyen kapcsolat van a rugót feszítő erőhatás és a rugó alakváltozása között?
A rugalmas erő egyenesen arányos a rugalmas test alakváltozásának mértékével. (Függ a rugó anyagi minőségétől)

1. Mi a feltétele annak, hogy egy test egyensúlyban legyen?
A merev test akkor van egyensúlyban, ha a testre ható erők eredője és ezen erők forgatónyomatékainak összege is nulla.
2. Mozoghat-e egy test, ha egyensúlyban van?
Igen.
3. Mi a feltétele annak, hogy két erőhatás kiegyenlítse egymást?
Két erőhatás akkor egyenlíti ki egymást, ha:
• ugyanazt a testet érik
• egyenlő nagyságú
• hatásvonaluk egy egyenesben van és ellentétes irányú
4. Mi a feltétele annak, hogy változzon egy test sebessége?
A test sebessége akkor változik, ha az őt érő erőhatások nem egyenlítik ki egymást. Ekkor az eredő erőhatás irányában gyorsuló mozgást végez mindaddig, míg az eredőhatás fennáll.

1. Mit nevezünk rugós erőmérőnek? Sorold fel a részeit!
Az erő mérésére az egyik hasznos eszköz a rugós erőmérő. Ez gyakorlatilag egy felül rögzített rugót jelent, melynek végén egy kampó van. A rugó mellett newtonban megadva az erő mértéke. Ha erre a kampóra valamilyen testet akasztunk, az erőmérővel meg tudjuk mérni a test súlyát, vagyis azt, hogy a test mekkora erővel húzza le a rugót. Ha a kezünkkel húzzuk le a rugót, az általunk kifejtett izomerőt mérhetjük meg.
Olyan erőmérő műszer, amely a rugó rugalmasságát használja fel az erő mérésére.
2. Hány erőhatás lép fel két test közötti mechanikai kölcsönhatásban?
Szerintem ez függ attól, hogy milyen kölcsönhatásban vannak. Például ha két autó ütközik, akkor gyakorlatilag egymást nyomják. Az egyik nyomóerőt fejt ki a másik testre, de mivel hatás-kölcsönhatás, a másik ugyanilyen nagyságú ám ellentétes erővel hat vissza. De figyelembe vehetjük a környezetet: közegellenállás, a súrlódási erő, ha van (van mindig, csak gyakran elhanyagolható mértékű).
3. Mondj példákat olyan kölcsönhatásra, amelyben meg tudod nevezni az erőt és az ellenerőt!
fogas a kabátra, kabát a fogasra; két ember kötélhúzása; talaj a gépkocsira, gépkocsi a talajra
4. Ismertesd a hatás-ellenhatás törvényét!
Ha egy test erőt fejt ki egy másik testre, akkor a második test is erőt fejt ki az elsőre. A két erő azonos nagyságú, azonos hatásvonalú, de ellentétes irányú.