Nem kell nagyon bonyolult dologra gondolni.

A termékképződés irányába tolódik az egyensúly, ha a kiindulási anyagok mennyiségét növeljük vagy a keletkező anyagok koncentrációját csökkentjük. Gondolj az egyensúlyi állandóra, az egy állandó, a reakcióra jellemző.

Nézzük az első példánál:

`CH_4` + 2 `H_2S` ⇔ `CS_2` + 4 `H_2`

K = `([CS_2][H_2]^4)/([CH_4][H_2S]^2)`

a, növeljük a `H_2S` koncentrációját, ez a bal oldalon van, az egyensúlyi állandónál a nevezőben. Ahhoz hogy az összefüggés állandó maradjon, a számlálónak is növekednie kell, a keletkező anyagok koncentrációjának is növekednie kell, az egyensúly jobbra tolódik el; a `CS_2` koncentrációja is növekedni fog.

b, növeljük a `H_2` koncentrációt, ez a jobb oldalon van, az egyensúlyi állandónál a számlálóban, Ahhoz, hogy állandó maradjon, vagy a nevezőnek növekednie kell, vagy a számláló többi elemének csökkenni, a `CS_2` elhasználódik, csökkenni fog, az egyensúly balra tolódik el.

c, `CH_4` koncentráció növelése ugyanaz, mint az a, esetben.

d, A nyomás változása:

A nyomás változása csak a mólszám-változással járó reakciókra van hatással.

A mólszám-növekedéssel, ami tulajdonképpen térfogatnövekedés, a nyomás növelése nem kedvez, a kiindulási anyagok irányába tolja el a reakciót.

Nézzük a példánkat:

2 mol anyag a bal oldalon, 5 mol anyag a jobb oldalon

mintha 2 `dm^3` anyagból lesz 5 `dm^3` anyag. Az a kedvező a keletkezés irányának, ha a nyomást csökkentjük, jobbra tolódik tehát az egyensúly. A `CS_2` mennyisége nőni fog.


Ha ezeket érted, oldd meg a másik kettőt, vagy amelyiket kell, leellenőrzöm és megbeszéljük