3242
a) Egyenlő vektorok:
Amik párhuzamosak, azonos hosszúak, és ugyanabba az irányba mutatnak.
Keersd meg, melyek olyanok, egy pár lesz csak.

b) Ellentett vektorok:
Amik párhuzamosak, azonos hosszúak, de ellentétes irányba mutatnak.
Ebből is egy pár van.

c) Összege nullvektor:
Nullvektor a nulla hosszú vektor, vagyis aminek az eleje és a vége ugyanott van.

Egyrészt ellentett vektorok összege nullvektor.

Aztán:
Két vektort úgy adunk össze, hogy az egyik vektor csúcsába (ahol a nyíl van) toljuk a másik vektor elejét párhuzamosan. Mondjuk az `vec e` és `vec a` vektorok éppen úgy állnak, hogy az `vec e` csúcsában van az `vec a`, odébb se kellett tolni. Az összeg az lesz, ami az első vektor kezdetétől a második vektor csúcsához mutat, vagyis a `C` csúcsből a `B`-be mutató vektor.

Egy további vektort úgy adunk hozzá, hogy a harmadikat megint a csúcspontba csúsztatunk párhuzamosan, stb. Tehát mondjuk `vec e+vec a+vec f` összege könnyű, mert sorban éppen az előző vektor csú¢spontjában van a következő eleje. Az összeg a legelső kiindulásából az utolsó csúcsába mutat, vagyis `C`-ből `D`-be.

Nézd meg mondjuk az `vec e+vec a+vec b` vektort: ezek is pont a csúcspontokban illeszkednek. Mi lesz az összeg? A kiinduló pont a `C`, a végső pont szintén a `C`, ezt hívjuk nullvektornak!

Van több is az ábrán, pl. `vec e+vec a+vec f+vec c`, stb.

3243)

Csinálj rajzot, egyébként nem látsz semmit!!

a) Az `vec a`-hoz az `vec(AB)` vektort kellene hozzáadni, hogy `vec(OB)` legyen, hisz `vec(AB)` megy az `vec a` csúcsából a B pontba. Az `vec(AB)` viszont párhuzamos a `vec c` vektorral, ezért a válasz:
`vec a+vec c`.

b) `vec(AF):` `A`-ból menj először `O`-ba, ez a mínusz `vec a` vektor. Aztán `O`-ból kellene az `F`-be, ez a mínusz `vec c`. Vagyis:
`-vec a-vec c`

c) `vec(FD):`
Menj `F`-ből `O`-ba, ez simán a `vec c`. Aztán `O`-ból `D`-be, ez mínusz `vec a`.
Vagyis:
`vec c-vec a`

stb, próbáld meg a többit.