1) Két test közötti tömegvonzás `F = γ·(m_1·m_2)/(r^2)`.
Ha az egyik test egy bolygó (Föld) akkor a tömegvonzás csak a kisebb tömegű test esetében érzékelhető ez a gravitációs erő `F = m·g`.
A két erő ugyanaz, így `m·g = γ·(m·M)/(R^2)` figyelembe véve a Föld adatait.
Innen: `g·R^2 = γ·M`
Az űrállomás és a Föld közötti erő (űrállomás h magasságban):
`F = γ·(m_(űrállomás)·M_(Föld))/(R+h)^2 = g·m_(űrállomás)·R^2/(R+h)^2`
`F = 10 m/s^2·4·10^5 kg·((6370 km)/(6370 km + 360 km))^2 ∼ 3,58·10^6N`
2) Az előző levezetésben látható, hogy
a h magasságban keringő test esetén a gravitációs gyorsulás: `g_h = g·R^2/(R+h)^2`
Innen a gravitációs gyorsulás az űrállomáson: `g = 8,788 m/s^2`


Kiegészítésként nagyon tanulságos olvasmány erről a
https://www.netfizika.hu/a-sulytalansag-szabadeses
Főleg ez a bekezdés:
"A súlytalansággal kapcsolatos gyakori téves elképzelés, hogy olyankor van súlytalanság állapotában egy test, ha nem hat rá gravitációs erő, illetve ha csak elhanyagolhatóan kicsi a rá ható gravitációs erő. ..."