Nem tudom, milyen részletességgel kell, de ha meg akarsz tudni egyet mást a nukleofil szubsztitúcióról, akkor arra keress rá.

Az allil-halogenideknél mind az `S_(N_1)`, mind az `S_(N_2)` viszonylag könnyen végbemegy; illetve lehet még az allilátrendeződéssel járó folyamat, a közti állapot, az 'allil-kation' stabilitása miatt a -OH-csoport nem a lejövő halogenid helyére megy be, hanem a másod- vagy harmadrendű C-atomra és kötésátrendeződés is lejátszódik.

`H_2C = CH - CH_2-I` `rightarrow` `H_2C=CH-CH_2-OH` (lúgos közeg)

A keletkező vegyület az allil-alkohol.

Akkor van kötésátrendeződés, ha nem konkrétan az allil-jodidról van szó, hanem allil helyzetű a halogenid.
Pl.

`R-CH=CH-CH_2-X` `rightarrow` `R-CH=CH-CH_2-OH` vagy `R-CH(OH)-CH=CH_2`

mindkét vegyület keletkezik. Ez is allil halogenid, de van a konkrét vegyület, az allil jodid, amit az előző válasznál írtam, illetve vannak az allil-halogenidek, amik ebben szerepelnek.

Ha a feladatban konkrétan az allil halogenidet írta, akkor nem látszik, hogy kötésátrendeződés van, de ha többes számot kért a példa, akkor lehet ezt írni.

Az allil-jodidnál is keletkezik mindkét vegyület, de mivel csak három szánatomos, az első vagy a harmadik szénatomra megy az OH-csoport és a harmadik vagy első C-atomnál van a kettős kötés, ugyanaz a vegyület keletkezik.