Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Először nézzük a második kérdőjelet:
Ki kell nyitott állásnál számolni az áramerősséget: `I_(1ny)`
Amikor nyitva van a kapcsoló, akkor olyan, mintha `R_3` ott se lenne. Vagyis `R_1` és `R_2` vannak csak, sorba kötve.
Az eredő ellenállás soros kapcsolásnál az ellenállások összege: `R_(12)=...+...`
Az `R_1`-gyen átfolyó áram a kérdés. Soros kapcsoláskor az áram átmegy mindenen, vagyis `R_1` árama ugynaz, mint az elképzelt eredő ellenállás árama. Az pedig az Ohm törvénnyel számolható:
`R_(12)=U/I_(1ny)`
számold ki...
Másik kérdés: `R_3`
Most zárt a kapcsoló, `R_2` és `R_3` párhuzamosan vannak kötve. Az ő kettőjük eredő ellenállása párhuzamos kapcsolásnál így számolható:
`1/R_(23)=1/R_2+1/R_3`
Ezt most nem tudjuk kiszámolni, mert nem ismerjük `R_3`-at. Nem baj.
Ha kiszámoltuk volna, akkor utána azt látjuk, hogy `R_1` és az `R_(23)` elképzelt eredő ellenállás sorba vannak kötve. A végső eredő ellenállás az ő összegük:
`R_(123)=R_1+R_(23)`
Persze ezt se tudjuk most kiszámolni...
Végül: Az `I_(1z)` áram (amit tudunk!) átmegy `R_1`-gyen, meg az elképzelt `R_(23)` ellenálláson is, vagyis a teljes eredő `R_(123)` elképzelt ellenállás áramerőssége ugyanannyi. Ezért fel tudjuk írni az Ohm törvényt:
`R_(123)=U/I_(1z)`
Itt a jobb oldalon minden ismert, ki tudod számolni `R_(123)`-at.
Aztán a fenti `R_(123)=R_1+R_(23)` képletből ki tudod számolni `R_(23)`-at.
Végül még fentebb az `1/R_(23)=1/R_2+1/R_3` párhuzamos kapcsolás képletből `R_3`-at.