A dualizmus válsága
Ideje: 1890-es évektől

1. A válság jelei

erősödő nemzetiségi probléma: a kormány párt erőteljes magyarosítási szándéka, miközben a Balkánon független államok jönnek létre
Jászi Oszkár politikus a polgári radikálisoknak a vezetője, aki "keleti Svájc" néven újra szervezte volna M.o.-t, a nemzetiségieknek több jogot adna
a királyi udvarral való konfliktusok: a hadsereg irányítása, a miniszterek kinevezése, véderő vita
Szerbia <-> monarchia külpolitikai ellentéte
horvátok trialisztikus elképzelései
politikai válság:
-egymást váltó miniszterelnökök
-obstukció intézménye (agyonbeszélés, a parlamenti munka akadályozása az ellenzék részéről)
-1903 Ferenc J. Tisza Istvánt nevezi ki miniszterelnöknek, hogy ezt a parlamenti válságot leküzdje (Tisza elkötelezett híve a monarchiának, és a véderő fejlesztésének)
-Tisza új házszabályt fogadtat el, méghozzá közfelkiáltással "zsebkendő szavazás" 1904
-az új választásokon (1905) az ellenzéki koalíció győz, akik tagadták a dualizmus jogosságát, ezért az uralkodó "darabont-kormány"t (szakértői) nevez ki helyettük, az ellenzék tudta csak úgy kerülhet kormányra , ha elismeri a dualista rendszert
-megijedve attól, hogy a szakértői kormány az MSZDP-vel tárgyal akik titkos és választójogot követeltek maguknak, inkább belementek abba, hogy elfogadták a dualista rendszert és így kormányra kerülhetett

/1905 "vörös péntek" MSZDP tüntetése/

-problémákat azonban az ellenzék sem tudta megoldani, ezért a kötelező választásokon vereséget szenvednek