A pollen egy ivaros nemzedék előtelep, ivarszerv. Mikor a bibére ér, akkor osztódik, két ivarsejt alakul ki belőle. Ezek a bibe szövetében tömlőt hajtanak, azaz "leássák magukat" a magházig.
A magház 8 sejtből áll, három ellenlábas sejt "felül", egy központi sejt (ami két másik sejtből olvadt össze, ezért kromoszómaszáma kétszeres), "alul" pedig egy petesejt és két szinergida sejt, azaz segítő sejtek. Itt a magház maga az előtelep és az ivarszerv.
A bejutó hímivarsejtek egyike először a központi sejttel egyesül, a másik pedig a petesejttel. A petesejtből így zigóta lesz, ebből fejlődik az új növény. A központi sejt és hímivarsejt pedig a növényi embrió táplálószövetét fogja kialakítani.
Az érdekesség az egészben az, hogy a virágos növényeknél a virág ivartalan, spórát termő nemzedék, ún. sporofiton. Így mind a pollen, mind a magházat kialakító sejt tulajdonképpen egy-egy spóra, és mint a páfrányoknál, itt is előtelepet képeznek, csak itt az előtelepek nagyon redukáltak már. A spórák ún. redukciós osztódással jönnek létre, azaz számfelező osztódással, a diploid (2n) növénynek haploid (n) spórája lesz. Az előtelepek (ivaros nemzedék) fognak ivarsejteket létrehozni, az ivarsejtek tulajdonsága, hogy egyesülni képesek. Két haploid ivarsejt egyesülésével újra diploid növény jön létre, azonban írtam, hogy a központi sejt két sejtből egyesül, így az már eleve 2n. A megtermékenyítés után 3n-é, triploiddá válik, így a mag táplálószövete tulajdonképpen triploid. Ez azonban a korai egyedfejlődés során eltűnik. Olyan, mint a madaraknál a szikanyag.