Két dolgot kellene még tudni:
- mennyi a tömege a vízgőznek (vagy a jégnek, mindegy, ugyanaz)
- és mennyi a kezdő hőmérséklete a vízgőznek.
A hőmérséklete valószínű 100 fok, de lehetne nagyobb is! Sőt, most látom, hogy meg van adva a gőz fajhője is, akkor valószínű több...

Akkor először a `T` fokos vízgőz lehűl 100 fokosra, közben lead ennyi hőt:
`Q_1=c_"gőz"·m·ΔT=c_"gőz"·m·(T-100°)`
Te bizonyára tudod a kezdő hőmérsékletet meg a tömeget is, akkor ezt ki tudod számolni, szorozd ki.

Aztán a 100 fokos vízgőz lecsapódik és 100 fokos víz lesz belőle. Közben lead ennyi hőt:
`Q_2=L_f·m`
(A lecsapódás és a forrás ugyanolyan hőt jelent, csak ellentétes irányban, azért kell a forráshővel számolni.)

Aztán a 100 fokos víz lehűl 0 fokos vízzé, vagyis ΔT=100 K:
`Q_3=c_"víz"·m·ΔT=c_"víz"·m·100\ K`

Aztán a víz megfagy és lesz belőle 0 fokos jég:
`Q_4=L_o·m`
(A fagyás és az olvadás ugyanolyan hőt jelent, csak ellentétes irányban, azért kell az olvadáshővel számolni.)

Végül a jég lehűl nulláról -10 fokra, ami ΔT=10 K-t jelent
`Q_5=c_"jég"·m·ΔT=c_"jég"·m·10\ K`

És add össze a leadott hőket.