Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Mi a vegyület képlete?
szanto.niki0322
kérdése
1529
Szenet, hidrogént és klórt tartalmazó illékony vegyület 0,22 g-ját oxigénben elégetve 0,1956 g széndioxidot és 0,08 g vizet kapunk. A vegyület 0,1098 g-ját elpárologtatva 135 Celsius-fokon, 102,2 kPa nyomáson 36,81 cm3 térfogatot tölt be. Mi a vegyület képlete és mi lehet a neve?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Kémia
Válaszok
1
Neoporteria11
{ Vegyész }
megoldása
Szia!
A vegyület legyen CxHyClz képletű, csak a x, y, z számokat kell meghatároznunk.
Ha a vgeyületet elégetjük, a szénből CO2 lesz, a hidrogénből víz, a klór pedig nem változik:
CxHyClz+(x+y/4)O2=xCO2+y/2H2O+z/2Cl2
Ami a lényeg tehát, hogy az égéstermékekből ki tudjuk számolni az elemek mennyiségét:
C-tartalom: 0,1956 g CO2 keletkezett, ez 0,1956/44= 0,004445 mol (44 g/mol moláris tömeg), így a vegyületben ugyanennyi szén volt.
H-tartalom: 0,08 g víz keletkezett, ez 0,08/18=0,004444 mol (18 g/mol), viszon a vízben 2 hidrigén van, így a vegyületünkben is 2x ennyi, azaz 0,008888 mol.
Cl-tartalom: Hát ezt rögtön nem tudjuk megmondani, hiszen nincs olyan termék, amiből ez következne, viszont azt tudjuk, hogy a minta tömege (0,22g) a klór, szén, és hidrgén tömegéből adódik össze. Ebből pedig csak a klórét nem tudjuk, tehát ki lehet számolni az atomtömegekből és az anyagmennysiégekből: m(Cl)=0,22-(0,004445mol×12g/mol+1g/mol×0,00888mol)=0,1577g
Tehát a klór tömege 0,1577g, így anyagmennysiége: 0,1577/35,5=0,004444 mol (itt én egy klóratom tömegével számoltam, nem pedig a klór molekula - Cl2 - mol.tömegével, mivel így rögtön a klóratomok anyagmennyiségét kapjuk és nem kell össze-vissza szorozgatni értelmetlenül).
Most pedig nézzük az arányokat:
C:H:Cl=0,004445:0,008888:0,004444=1:2:1, Tehát a legegyszerűbb ilyen molekula a CH2Cl.
De lehet ennek kétszerese is, mivel az arányok csak arányok, nem tudjuk, valóban x, y, z mekkorák. Ezért meg kell nézni, a vegyüeletbe hány ilyen CH2Cl "fér bele". Ehhez pedig ki kell számolni a moláris tömegét.
Azt tudjuk, hogy 0,1098 g cucc 135 °C-on elpárologtatva 102,2 kPa nyomáson 36,81 cm3 térfogatú. Ezekből az ún. állapotegyenlettel ki lehet számolni a minta anyagmennyiségét:
p×V=n×R×T, ebből pedig n= p×V/R×T
Itt arra kell figyelni, hogy T-t kelvinben kell megadni, ez pedig celsius+273, tehát T=135+273=408K, R pedig állandó, 8,314, a térfogatot pedig dm3-ban, tehát 0,03681dm3
n=102,2×0,03681/8,314×408=0,0001109 mol
Azaz 0,1098 g anyag 0,0001109 mol, így M=0,1098/0,0001109=99 g/mol
A vegyületünknek tehát 99 g/mol a moláris tömege, míg a CH2Cl-nek csak 12+2+35,5=49,5. Így a molekulába 99/44,5=2 db CH2Cl "fér be" azaz a molkeula képlete C2H4Cl2.
A vegyület legyen CxHyClz képletű, csak a x, y, z számokat kell meghatároznunk.
Ha a vgeyületet elégetjük, a szénből CO2 lesz, a hidrogénből víz, a klór pedig nem változik:
CxHyClz+(x+y/4)O2=xCO2+y/2H2O+z/2Cl2
Ami a lényeg tehát, hogy az égéstermékekből ki tudjuk számolni az elemek mennyiségét:
C-tartalom: 0,1956 g CO2 keletkezett, ez 0,1956/44= 0,004445 mol (44 g/mol moláris tömeg), így a vegyületben ugyanennyi szén volt.
H-tartalom: 0,08 g víz keletkezett, ez 0,08/18=0,004444 mol (18 g/mol), viszon a vízben 2 hidrigén van, így a vegyületünkben is 2x ennyi, azaz 0,008888 mol.
Cl-tartalom: Hát ezt rögtön nem tudjuk megmondani, hiszen nincs olyan termék, amiből ez következne, viszont azt tudjuk, hogy a minta tömege (0,22g) a klór, szén, és hidrgén tömegéből adódik össze. Ebből pedig csak a klórét nem tudjuk, tehát ki lehet számolni az atomtömegekből és az anyagmennysiégekből: m(Cl)=0,22-(0,004445mol×12g/mol+1g/mol×0,00888mol)=0,1577g
Tehát a klór tömege 0,1577g, így anyagmennysiége: 0,1577/35,5=0,004444 mol (itt én egy klóratom tömegével számoltam, nem pedig a klór molekula - Cl2 - mol.tömegével, mivel így rögtön a klóratomok anyagmennyiségét kapjuk és nem kell össze-vissza szorozgatni értelmetlenül).
Most pedig nézzük az arányokat:
C:H:Cl=0,004445:0,008888:0,004444=1:2:1, Tehát a legegyszerűbb ilyen molekula a CH2Cl.
De lehet ennek kétszerese is, mivel az arányok csak arányok, nem tudjuk, valóban x, y, z mekkorák. Ezért meg kell nézni, a vegyüeletbe hány ilyen CH2Cl "fér bele". Ehhez pedig ki kell számolni a moláris tömegét.
Azt tudjuk, hogy 0,1098 g cucc 135 °C-on elpárologtatva 102,2 kPa nyomáson 36,81 cm3 térfogatú. Ezekből az ún. állapotegyenlettel ki lehet számolni a minta anyagmennyiségét:
p×V=n×R×T, ebből pedig n= p×V/R×T
Itt arra kell figyelni, hogy T-t kelvinben kell megadni, ez pedig celsius+273, tehát T=135+273=408K, R pedig állandó, 8,314, a térfogatot pedig dm3-ban, tehát 0,03681dm3
n=102,2×0,03681/8,314×408=0,0001109 mol
Azaz 0,1098 g anyag 0,0001109 mol, így M=0,1098/0,0001109=99 g/mol
A vegyületünknek tehát 99 g/mol a moláris tömege, míg a CH2Cl-nek csak 12+2+35,5=49,5. Így a molekulába 99/44,5=2 db CH2Cl "fér be" azaz a molkeula képlete C2H4Cl2.
1
- Még nem érkezett komment!