Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Jellemzés

220
Jellemezd Ukrajna kultúrális életét a XVI-ban
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Általános iskola / Történelem

Válaszok

1
Az ukrán festészet remekei ismertek és
elismertek voltak ebben az időszakban. Az alkotások túlnyomó
része vallási tematikájú volt (ikonok, freskók). Egyszerű embereket
ábrázoló portrék viszonylag ritkán készültek. A művészek általában
az ukrán hagyományokat követték, a portréfestészetben azonban
éreztette hatását a nyugat-európai, elsősorban az olasz és német
hatás.
A XVI. századi ukrán művészek, a korábbi évekhez hasonlóan
sokat dolgoztak Lengyelországban. Napjainkig fennmaradtak Wawel és
Krakkó templomaiban az általuk festett bibliai tematikájú freskók. A
XVI. század végétől kezdve azonban a német és olasz hatás egyre inkább érezhetővé vált. Ennek magyarázata az, hogy a katolikus papság
nem tűrte templomaiban a pravoszláv skizmatikusokat (A szó a nagy
egyházszakadásra, görögül: skizma (hitehagyott, szakadár), az 1054-
ben történt végleges kettéválására utal, amelynek következményeként
kialakult a római katolikus és az ortodox (keleti) keresztény egyház
– a ford. megj.).
A korabeli ukrán ikonfestők ugyan hűek maradtak ruszföldi
hagyományaikhoz, de művészetük egy sor új vonással gazdagodott.
Munkásságuk során nagyobb figyelmet kezdtek fordítani a mindennapi élet részleteire, realisztikus elemeire. A valóság egyre teljesebb
bemutatására törekedtek, gyakran a szenteket élő emberek arcával
„ Jézus születése ikon.
A XVI. század közepe.
Trusevics „ Mihály arkangyal ikon.
A XVI. század közepe.
Jabluneve
„ Jézus keresztre feszítése ikon. A XVI. század
második fele. Vovcse
47
7. §. Ukrajna kultúrája a XVI. században. Az építészet, képző- és iparművészet fejlődése
ábrázolták. Nagy megbecsülésre tettek szert ebben az időben a lvivi
és przemyśli ikonfestő iskola képviselői. A XVI. század közepének
méltán híres alkotásai A királyok imádása ikon Buszoviszke községből
és a Krisztus születése ikon Trusevicsiből.
Jelentős sikereket értek el a miniatúrafestők. A miniatúrák színes festmények voltak krónikákban vagy más könyvekben. A díszítőelemek gazdagsága jellemezte a Pereszopnicai Evangéliumot. Iniciáléi
és fejlécei az európai reneszánsz geometrikus elemeinek tudatos felhasználásával készültek. Megtalálhatjuk benne a négy evangélista
miniatúráját is, melyeket gazdag növényi ornamentikával díszítettek.
A miniatúrát aranyozott háttere, ragyogó kék, a vörös és zöld színek
élénksége különösen magasztossá és ünnepélyessé teszik. A XVI. században a kódexekben egyre több népművészeti elem jelenik meg, amit
a fafaragóktól, takácsoktól, festőktől kölcsönöztek.
A XVI. század második felében a könyvnyomtatás elterjedésével
a miniatúrákat fokozatosan felváltják a metszetek. Az első metszetek
az 1574-ben Lvivben megjelenő Ivan
Fedorov műveit, az Apostolt és az ABC-s könyvet díszítették.
A XVI. század második felében az ukrán képzőművészetben nagy
változásokra került sor. Az ikonfestészetből kivált a portréfestészet
és önálló műfajként kezdett fejlődni. Ez a humanista eszmék térhódításával, az ukrán társadalomban végbement változásokkal és az
emberábrázolás új értelmezésével volt kapcsolatban. Sajnos, a korabeli
portréfestők többségének nevét nem őrizte meg az emlékezet. A műfaj legismertebb alkotásainak a XVI. században Jan Herburt galíciai
herceg és tudós, K.-V. Osztrozkij, a rohatini Nasztya Liszovszka, ismertebb nevén Roxolána portréit tartják.
Tehetséges portréfestő volt Wojciech Stefanowski Lvivből, aki
1578-ban megfestette Báthory István lengyel király arcképét annak
lvivi útja során. A portréról az uralkodó élethű mása tekint ránk,
ami a művész éles megfigyelőképességéről tanúskodik.
3 Iparművészet. Az iparművészet XVI. századi fejlődésére nagy
hatással volt a reneszánsz, amit az ukrán mesterek ügyesen
ötvöztek a ruszin hagyományokkal.
Metszet – fa- és fémtáblákra karcolt
rajzok nyomtatása papírra.
48
I. FEJEZET
A városokban újjászületett az
üvegfúvás. A takácsmesterség mellett
megjelent a szőnyegszövés. A lvivi
mesterek elsajátították a kárpitkészítés tudományát dombornyomott bőrből. A kárpitokat olyan színes rajzokkal díszítették, amelyeken a keleti
motívumok egybeolvadtak a reneszánsz mintákkal.
A XVI. századi mesterek tudtak művészi öntvényeket (rézből,
aranyból) és fémtárgyakat készíteni, varrni és hímezni, de ügyes keramikusok hírében is álltak.
Messze földön ismertek voltak ágyúöntőik, órásmestereik. A lvivi
ötvösművészek különböző kegytárgyakat, étkészleteket, fegyvereket,
ékszereket készítettek és drágakövekkel ékesítették azokat.
Az ukrán fazekasmesterek a XVI. században edényeiket
hímzési motívumokra emlékeztető erőteljes, hangsúlyos geometriai
mintával díszítették, amelyet speciális hengerrel készítettek, majd
természetes színezékek felhasználásával arany és zöld zománccal
vontak be.
Nagy népszerűségnek örvendtek az ukrán városokban, slachtics udvarházaknál vagy kolostorokban a hímzőmesterek. Alkotásaik nagy keresletnek örvendtek a lakosság tehetős rétegeinek
0