Ez egy komplex feladat.
Amikor szétlökődtek a testek, mind a kettő "vízszintes hajítás" nevezetű mozgást végez. Arra az a jellemző, hogy amennyi ideig esik lefelé, ugyanannyi ideig állandó sebességgel mozog vízszintesen (vízszintes és függőleges mozgás-komponensekre kell gondolatban bontani a mozgást.)
Most mind a kettő ugyanolyan magasról indul, ezért ugyanannyi ideig esnek lefelé (amelyik nehezebb, az se ér földet korábban). Vagyis ugyanannyi ideig mozogtak vízszintesen is. Mivel `s=v·t` és mindkettő esetében a `t` ugyanaz, ezért az általuk megtett út a kezdősebességükkel arányos.

Magyarul a kezdősebességük aránya megegyezik a megtett utak arányával.
Tehát `v_1:v_2=50:75`

Most jön a másik: mi van a szétlökődéssel? Az történhetett, hogy a két test (mondjuk két golyó) közé egy összekötött rugót teszünk, aztán a madzagot elégetjük. Erre a rugó kioldódik és szétlöki a két golyót.

Ilyenkor a lendület-megmaradás törvénye érvényesül. Mivel kezdetben állt mindkét test, a lendületük 0 volt. Szétlökődés után is 0 kell legyen a lendületük összege, vagyis az egyike lendületének ellentettje a másik lendülete.
A lendület az az `m·v` szorzat. Úgy lesz ellentétes irányú a lendületük, hogy a sebességük ellentétes irányú, az tényleg olyan. A lendület nagysága pedig egyforma kell legyen. A nagyságot pedig a tömeg és a sebesség befolyásolja:
`m_1·v_1=m_2·v_2`
amiből ez jön ki, ha át-osztunk:
`m_1/m_2=v_2/v_1`
Tudjuk, hogy `v_1:v_2=50:75`, vagyis máshogy írva `v_1/v_2=(50)/(75)`

Tehát ez jött ki:
`m_1/m_2=v_2/v_1=(75)/(50)`