Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
7.osztályos fizika.
filkorgodvin9
kérdése
1078
Mi agyorsulás képlete?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Általános iskola / Fizika
Válaszok
4
vertesbogi
megoldása
A gyorsulás vektormennyiség, ami a sebességvektor idő szerinti deriváltja:
{\displaystyle \mathbf {a} ={d\mathbf {v} \over dt}} {\displaystyle \mathbf {a} ={d\mathbf {v} \over dt}}
ahol a a gyorsulásvektor, v a sebességvektor m/s-ban kifejezve és t az idő, másodpercben. Ennek a képletnek az alapján a gyorsulás mértékegysége m/(s·s) vagy m/s² („méter per szekundumnégyzet”-nek olvasva).
Véges időtartammal számolva az átlagos gyorsulás ( {\displaystyle \mathbf {\bar {a}} } {\displaystyle \mathbf {\bar {a}} }):
{\displaystyle \mathbf {\bar {a}} ={\mathbf {v} -\mathbf {u} \over t}} {\displaystyle \mathbf {\bar {a}} ={\mathbf {v} -\mathbf {u} \over t}}
{\displaystyle \mathbf {u} } {\displaystyle \mathbf {u} } a kezdeti sebesség (m/s), {\displaystyle \mathbf {v} } {\mathbf {v}} a végsebesség (m/s) és {\displaystyle t} t az eltelt idő (s). Egyenletesen gyorsuló mozgás (például szabadesés) esetén ez annak állandó gyorsulásával egyezik. Annak a testnek változik gyorsabban a sebessége, amelyiknek ugyanannyi idő alatt nagyobb a sebességváltozása, vagy ugyanakkora sebességváltozás rövidebb idő alatt megy végbe. Minden olyan mogás, amelynél a gyorsulásvektor nemnulla, gyorsuló mozgás.
Görbe vonalú mozgásnál a gyorsulás felbontható érintőirányú (tangenciális) gyorsulásra (at), és az arra merőleges, úgynevezett centripetális gyorsulásra (acp), melyek nagysága a következőképp számolható:
{\displaystyle a_{t}={dv \over dt}} {\displaystyle a_{t}={dv \over dt}} (a sebességnagyság változásából származik),
{\displaystyle a_{cp}={v^{2} \over r}=\omega ^{2}\cdot r} {\displaystyle a_{cp}={v^{2} \over r}=\omega ^{2}\cdot r} (a sebességirány változásából származik),
ahol v a sebesség nagyságát, ω a szögsebességet, r a simulókör sugarát jelöli.
nemtudom melyik kepletre gondoltal de itt az osszes
{\displaystyle \mathbf {a} ={d\mathbf {v} \over dt}} {\displaystyle \mathbf {a} ={d\mathbf {v} \over dt}}
ahol a a gyorsulásvektor, v a sebességvektor m/s-ban kifejezve és t az idő, másodpercben. Ennek a képletnek az alapján a gyorsulás mértékegysége m/(s·s) vagy m/s² („méter per szekundumnégyzet”-nek olvasva).
Véges időtartammal számolva az átlagos gyorsulás ( {\displaystyle \mathbf {\bar {a}} } {\displaystyle \mathbf {\bar {a}} }):
{\displaystyle \mathbf {\bar {a}} ={\mathbf {v} -\mathbf {u} \over t}} {\displaystyle \mathbf {\bar {a}} ={\mathbf {v} -\mathbf {u} \over t}}
{\displaystyle \mathbf {u} } {\displaystyle \mathbf {u} } a kezdeti sebesség (m/s), {\displaystyle \mathbf {v} } {\mathbf {v}} a végsebesség (m/s) és {\displaystyle t} t az eltelt idő (s). Egyenletesen gyorsuló mozgás (például szabadesés) esetén ez annak állandó gyorsulásával egyezik. Annak a testnek változik gyorsabban a sebessége, amelyiknek ugyanannyi idő alatt nagyobb a sebességváltozása, vagy ugyanakkora sebességváltozás rövidebb idő alatt megy végbe. Minden olyan mogás, amelynél a gyorsulásvektor nemnulla, gyorsuló mozgás.
Görbe vonalú mozgásnál a gyorsulás felbontható érintőirányú (tangenciális) gyorsulásra (at), és az arra merőleges, úgynevezett centripetális gyorsulásra (acp), melyek nagysága a következőképp számolható:
{\displaystyle a_{t}={dv \over dt}} {\displaystyle a_{t}={dv \over dt}} (a sebességnagyság változásából származik),
{\displaystyle a_{cp}={v^{2} \over r}=\omega ^{2}\cdot r} {\displaystyle a_{cp}={v^{2} \over r}=\omega ^{2}\cdot r} (a sebességirány változásából származik),
ahol v a sebesség nagyságát, ω a szögsebességet, r a simulókör sugarát jelöli.
nemtudom melyik kepletre gondoltal de itt az osszes
1
- Még nem érkezett komment!
vertesbogi
válasza
azthittem kiirja a kepleteket de menj fel a wikipediara es megtalalod ott is
0
- Még nem érkezett komment!
}