A gyorsulás vektormennyiség, ami a sebességvektor idő szerinti deriváltja:

{\displaystyle \mathbf {a} ={d\mathbf {v} \over dt}} {\displaystyle \mathbf {a} ={d\mathbf {v} \over dt}}
ahol a a gyorsulásvektor, v a sebességvektor m/s-ban kifejezve és t az idő, másodpercben. Ennek a képletnek az alapján a gyorsulás mértékegysége m/(s·s) vagy m/s² („méter per szekundumnégyzet”-nek olvasva).

Véges időtartammal számolva az átlagos gyorsulás ( {\displaystyle \mathbf {\bar {a}} } {\displaystyle \mathbf {\bar {a}} }):

{\displaystyle \mathbf {\bar {a}} ={\mathbf {v} -\mathbf {u} \over t}} {\displaystyle \mathbf {\bar {a}} ={\mathbf {v} -\mathbf {u} \over t}}
{\displaystyle \mathbf {u} } {\displaystyle \mathbf {u} } a kezdeti sebesség (m/s), {\displaystyle \mathbf {v} } {\mathbf {v}} a végsebesség (m/s) és {\displaystyle t} t az eltelt idő (s). Egyenletesen gyorsuló mozgás (például szabadesés) esetén ez annak állandó gyorsulásával egyezik. Annak a testnek változik gyorsabban a sebessége, amelyiknek ugyanannyi idő alatt nagyobb a sebességváltozása, vagy ugyanakkora sebességváltozás rövidebb idő alatt megy végbe. Minden olyan mogás, amelynél a gyorsulásvektor nemnulla, gyorsuló mozgás.

Görbe vonalú mozgásnál a gyorsulás felbontható érintőirányú (tangenciális) gyorsulásra (at), és az arra merőleges, úgynevezett centripetális gyorsulásra (acp), melyek nagysága a következőképp számolható:

{\displaystyle a_{t}={dv \over dt}} {\displaystyle a_{t}={dv \over dt}} (a sebességnagyság változásából származik),
{\displaystyle a_{cp}={v^{2} \over r}=\omega ^{2}\cdot r} {\displaystyle a_{cp}={v^{2} \over r}=\omega ^{2}\cdot r} (a sebességirány változásából származik),
ahol v a sebesség nagyságát, ω a szögsebességet, r a simulókör sugarát jelöli.
nemtudom melyik kepletre gondoltal de itt az osszes

azthittem kiirja a kepleteket de menj fel a wikipediara es megtalalod ott is

a = delta vdelta t

a = delta vdelta t