Képzeld el a helyzetet. Ha van egy kötél amit kifeszítenek az út fölött, és rálógatnak középen valamit, akkor a kötél V alakú lesz ugyebár, mert középen lehúzza az a valami. Képzeld el, hogy ez egy fejjel lefelé fordított háromszög. A csúcsa alul, ahol lóg a lámpa, a huzal, ami a V alakot formázza, az a két szára. Az alapja képzeletben nincs ott, de tudjuk, hogy mivel az út két széle között van kifeszítve, így a háromszög alapja 25 m. Az ugyebár a kérdés, hogy milyen hosszú a huzal, vagyis a háromszög két szárának a hosszúságát szeretnénk megkapni. Tudjuk, hogy 50 cm-re (vagyis 0,5 m-re) lóg be a lámpa középen, ez ugyebár a háromszög magassága.
A magasság az alapra merőleges, így a magasság, az alap fele, és a háromszög egyik szára egy derékszögű háromszöget zárnak be. Pitagorasz tétellel ki lehet innen már számolni az egyik szárat, ami a derékszögben ugyebár az átfogó. Ha magasság "m", az alap fele "a", és az egyik szár x, akkor a tétel alapján= m2+a2=x2
Ugyebár m=0,5 mert méterben számolunk. a= 25/2, azaz 12,5 m. Ezeket behelyettesítve megkapjuk, hogy x=12,51 m körülbelül. Mivel ez csak az egyik szár, azaz a huzalnak az út egyik szélétől a lámpáig számított hossza, így hozzá kell adni ugyebár a másik oldalát is, ami természetesen ugyanennyi. Tehát a huzal 12,51+12,51= 25,02 m.

Na akkor itt egy kép, hátha ezzel jobban megérted.
Ugyebár az ábrán alul ahova oda van írva hogy 25, az az út, mert 25 m széles.
A lámpától jobbra és balra k és l az maga a huzal. Mivel azon lóg a lámpa. Így mivel a huzal hosszát akarjuk kiszámolni, k+l a kérdés. Láthatod, hogy bal oldalon a k, az m és az n egy derékszögű háromszöget zárnak be. Mivel n nyilvánvalóan 25-nek a fele, vagyis 12,5 m így Pitagorasz tétellel könnyen ki lehet számolni a k-t (gondolom a tételt ismered). Mivel m= 0,5 m (mert 50 cm), így a tétel alapján ha kiszámolod a k-t, akkor ugyebár l hossza is ugyanannyi mint k. Összeadod a kettőt, és megkapod a huzal hosszát.
Így már érthető?