Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Kémia képletek
szarazpeter
kérdése
1014
Segítséget szeretnék kérni
nem értemhogy egy képletnek hogyan kell megnézni hogy hány proton és hány elektron molekulája van (pl a h2o-nak vagyik a víznek). vagy hogy hol kell megnézni hogy hány nem kötő elektron párja van? Valamint hogy sav-bázis reakcióban sav vagy bázis.
Megköszönném ha valaki elmagyarázná ezeket hogy mit hogyan kell megállapítani. A válaszokat előre is köszönöm
nem értemhogy egy képletnek hogyan kell megnézni hogy hány proton és hány elektron molekulája van (pl a h2o-nak vagyik a víznek). vagy hogy hol kell megnézni hogy hány nem kötő elektron párja van? Valamint hogy sav-bázis reakcióban sav vagy bázis.
Megköszönném ha valaki elmagyarázná ezeket hogy mit hogyan kell megállapítani. A válaszokat előre is köszönöm
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
kémia, proton, elektron, sav-bázis, részecske
kémia, proton, elektron, sav-bázis, részecske
0
Középiskola / Kémia
Válaszok
1
kazah
megoldása
Az atomok vegyértékelektronjai azok az elektronok, amik a kémiai reakciókban részt vesznek, kötéseket tudnak kialakítani. Számukat a főcsoportok sorszámából tudjuk megállapítani, például: a szén (C) a IV., azaz a negyedik főcsoportban áll, ezért a vegyértékelektronjainak száma 4. Egy másik példa: magnézium, II. főcsoport, így 2 vegyértékelektronja van.
A kötő és nemkötő elektronpárokat maga a reakció határozza meg. Mindegyik atomnak lehet kötő és nemkötő párja. A számuk viszont a vegyértékelektronok miatt korlátozott (például a szénnek max. 4 ilyen kötő elektronja lehet).
Nézzük a vizet (rajz):
A hidrogénnek fejenként 1 vegyértékelektronja van, ez részt vesz a kötésben. Az oxigén a 6. főcsoportban van, a vegyértékelektronok száma 6, ebből 2 vesz részt a kötésben, ezért kötő, míg a maradék 4 a nemkötő. A nemkötő elektronpár az két nemkötő elektron, egy csíkkal van jelölve, ezért a víznek 2 nemkötő elektronpárja van.
Sav-bázis reakciók:
Sav: protont (`H^+`-iont) ad le. Bázis: protont vesz fel. A protont oxóniumionként is jelölik (`H_3O^+`)
pl:
`HNO_3`+ `KOH` = `KNO_3`+ `H_2O`
Részleteiben:
HNO_3 +`H_2O`→ `H_3O^+` + `NO_3^-` leadta a proton.
KOH → `K^+` + `OH^-`
`H_3O^+` + `OH^-` = 2 `H_2O`
A sav-bázis reakciók más néven közömbösítés.
sav + bázis = só + víz
Az ammóniánál jól látható a protonfelvétel:
`NH_3` + `HCl` = `NH_4^+` + `Cl^-`
Az ammónia felvette a proton, ammóniumion lett belőle, ő a bázis.
A kötő és nemkötő elektronpárokat maga a reakció határozza meg. Mindegyik atomnak lehet kötő és nemkötő párja. A számuk viszont a vegyértékelektronok miatt korlátozott (például a szénnek max. 4 ilyen kötő elektronja lehet).
Nézzük a vizet (rajz):
A hidrogénnek fejenként 1 vegyértékelektronja van, ez részt vesz a kötésben. Az oxigén a 6. főcsoportban van, a vegyértékelektronok száma 6, ebből 2 vesz részt a kötésben, ezért kötő, míg a maradék 4 a nemkötő. A nemkötő elektronpár az két nemkötő elektron, egy csíkkal van jelölve, ezért a víznek 2 nemkötő elektronpárja van.
Sav-bázis reakciók:
Sav: protont (`H^+`-iont) ad le. Bázis: protont vesz fel. A protont oxóniumionként is jelölik (`H_3O^+`)
pl:
`HNO_3`+ `KOH` = `KNO_3`+ `H_2O`
Részleteiben:
HNO_3 +`H_2O`→ `H_3O^+` + `NO_3^-` leadta a proton.
KOH → `K^+` + `OH^-`
`H_3O^+` + `OH^-` = 2 `H_2O`
A sav-bázis reakciók más néven közömbösítés.
sav + bázis = só + víz
Az ammóniánál jól látható a protonfelvétel:
`NH_3` + `HCl` = `NH_4^+` + `Cl^-`
Az ammónia felvette a proton, ammóniumion lett belőle, ő a bázis.
0
- Még nem érkezett komment!