Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Hány görög Isten volt? Hogy nézett ki Akhilleusz pajzsa?

bimbesz01 kérdése
18
• Az Istenekről valaki leírná, hogy ki melyik Isten volt?
• Akhilleusz pajzsáról tömören-röviden amit kell tudni (ki és hol csinálta, hogy nézett ki stb)
Előre is köszönöm szépen !
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Irodalom

Válaszok

1
kazah megoldása
Görög istenek:

-Zeusz a legnagyobb és leghatalmasabb isten, az olümposzi istenek karának vezetője, az időjárás, a mennydörgés és a villámok istene
-Héra Zeusz felesége, az istenek királynője, a menny és a csillagok, a házasság és a hűség istennője
-Poszeidón – aki Hadésszal – Zeusz után a legnagyobb tisztelettel övezett isten a tengerek, folyók és források, az árvizek és földrengések istensége
-Aphrodité a szépség és a szerelem istennője
-Héphaisztosz a tűz istene, a szakszerűség, a művészi kidolgozás és fegyverművesség megszemélyesítője az istenek kovácsmestere
-Apollón a jövendölés, a fény, a zene, a gyógyítás – a betegség és az orvoslás – valamint az íjászat istene
-Hermész az útmutatás, a jóslás, a vigasz és az újjászületés, az utazás, a pásztorkodás istene, a tolvajok patrónusa és az istenek hírnöke
-Démétér a föld termékenységének istennője, a mezőgazdaság védnöke, nagylelkűsége táplálja az embereket
-Artemisz a vadászat istennője, az állatok, a vadon és a fiatal lányok patrónája
-Pallasz Athéné a bölcsesség istennője, az erő, a kézművesség (különösen szövés, fazekasság és ácsmesterség), a belső szépség, műveltség és a harc megtestesítője
-Arész a háború és a vérontás istene
-Hesztia az otthon, a család és a szív istennője, valamint az olümposzi láng őrzője[1]
Alvilág
-Hadész az univerzum egyharmadának istenkirálya, az alvilág sötétje, a holtak birodalma
-Perszephoné az alvilág királynője, a halál és a tavaszi újjászületés istennője

További istenek
-Dionüszosz a bor, a szőlő, a növényzet, a termékenység, a színjátszás és a mámor istene
-Héraklész az istenek védelmezője, a hősi önfeláldozás megtestesítője (halálával nyert öröklétet az istenek karában)
-Héliosz a napisten, a Hold és a Hajnal istennőinek bátyja
-Hébé az ifjúság és a menyegző istennője

Ennél sokkal több van, ezek a legfontosabbak.

2.

Az Íliász egyik leghíresebb része Akhilleusz pajzsának bemutatása (XVIII. ének).

A kovácsisten gyorsan és isteni tökéletességgel dolgozik, a pajzs készítésének elbeszélése pedig pergő menetelű életkép- és "novella"-füzért alkot. A költő tudatosságára vall, hogy a földi halandók világának csak olyan mozzanatait jeleníti meg, melyek másutt nem szerepelnek az eposzban. (Így hiányoznak az Íliászban gyakran előforduló események, pl. a hajózás, az istentisztelet, a halotti szertartás, a versenyjátékok.)

Akhilleusz pajzs nem ún. "mükénei", azaz nem takarja el teljesen a testet, hanem kör alakú. A homéroszi költészet megszületésekor (Kr.e. 8. sz.) a görög művészet még korai korszakát élte: ilyen pompás, virtuóz ötvöstechnikára valló, jelenetekkel telezsúfolt pajzsokat még nem készítettek. A korabeli használati tárgyak díszítőelemei az egyszerűbb geometriai motívumok voltak. - Egyes tudósok éppen ezért feltételezik, hogy az Íliásznak ez a részlete későbbi betét: talán a Kr.e. 4. században az eposz szövegét végleges formába öntő alexandriai tudósok betoldása.



1. A pajzs közepe, a legbelső kör a viágmindenséget ábrázolja: a Földet, az eget meg a tengert, a Napot, a Holdat és a csillagokat (XVIII. 483-489.).

2. Az első körgyűrű a városi életet mutatja be kétszer két jelenetben:

a) békében (490-508.): lakodalmi menet és törvényszéki tárgyalás;

b) háborúban (509-540.): az ostromlottak kivonulnak portyázni, megtámadják az ostromlók csordáját, s ebből véres harc támad.

3. A második gyűrű a tavaszi, nyári és őszi paraszti munkát: a szántást, az aratást és a szüretet tárja elénk (541-572.).

4. A harmadik körgyűrű a pásztoréletből választ három jelenetet: az oroszlánok támadását a csordára, a völgyben legelésző juhnyájat és a szép eladó lányok táncát a viruló ifjakkal (573-606.).

5. A pajzs peremén a földkorongot körülölelő Ókeánosz látható (607-608.). A pajzs készítésének története nem tartozik bele szorosan a cselekmény fővonalába, a harcok komorságát ellensúlyozza a békés élet derűjével.
1