Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Sziasztok! Fizika 9. osztály

372
A következő feladat megoldásához kérek segítséget:
Van egy testünk, ami a levegőben 3 darabra esik szét. Az egyes számú test lefelé esik 5 m/s sebességgel, a kettes számú test felfelé esik 5 m/s sebességgel, míg a harmadik test vízszintesen mozog 20 m/s sebességgel. 2,5 s idő eltelte után milyen messze lesz egymástól az egyes és kettes test, az egyes és hármas test, valamint a kettes test?

A válaszokat előre is köszönöm!
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Fizika

Válaszok

4
2.5s a t, a sebesség mindegyiknél másik. Az első 2.5*5m-t tesz meg felfelé azaz 12.5m-t. A kettes szintén ennyit tesz meg lefelé. A harmadik 20*2.5m-t tesz meg oldal irányba azaz 50m-t.

Az első és a második 25 méterre lesz egymástól 2.5s után.

A másik kettőt pedig pitagorasz tétellel kitudod számolni. 50^2+12.5^2=x^2 és az x lesz a távolságuk.
51.539 méter jön elvileg erre ki.

Tehát az első a másodiktól 25 méterre lesz, a 1. a 3.-tól 51.539 és a 2. a 3.tól szintén ugyanennyire lesz.
0

Ez szó szerint a feladat? Mert az lényeges különbség, hogy ilyen sebességekkel haladnak a darabok, vagy hogy ilyen sebességekkel indulnak, ezért számít a feladat pontos szövege. Az utóbbi esetben lényeges tényező a gravitáció. Ha az elsőt mondja a feladat, akkor Starchm megoldása tökéletes.
0

2.5s a t, a sebesség mindegyiknél másik. Az első 2.5*5m-t tesz meg felfelé azaz 12.5m-t. A kettes szintén ennyit tesz meg lefelé. A harmadik 20*2.5m-t tesz meg oldal irányba azaz 50m-t.

Az első és a második 25 méterre lesz egymástól 2.5s után.

A másik kettőt pedig pitagorasz tétellel kitudod számolni. 50^2+12.5^2=x^2 és az x lesz a távolságuk.
51.539 méter jön elvileg erre ki.

Tehát az első a másodiktól 25 méterre lesz, a 1. a 3.-tól 51.539 és a 2. a 3.tól szintén ugyanennyire lesz.
0

Az egyik darab felfelé indul, ez a mozgás egy függőleges hajítás lesz. Erre felírhatod, hogy `y=v_0*t-1/2g*t^2`, ahol `y` a kezdeti magassághoz viszonyított magasság `t` időpillanatban.
`y=5*2.5-1/2*10*2.5^2(=5*2.5*(1-2.5))=-18.75\ m`
Ez azt jelenti, hogy a szétválás pillanatához képest 18.75 méterrel lejjebb van ez a darab.


Az egyes darab lefelé indul, ez pedig szintén egy függőleges hajítás lesz, csak lefelé. Ha nem okoz gondot, hogy felfogd a lefele hajítást, mint negatív kezdősebességű felfelé hajítás, akkor ide is felírhatod az előző képletet.
`y=-5*2.5-1/2*10*2.5^2=-43.75\ m`
Ha zavar ez a koncepció, akkor csak felírhatod a gyorsuló mozgással megtett út képletét (`v_0*t+11/2a*t^2`), ahol `v_0=5m/s` és `a=g=10m/{s^2}`. Aztán a kapott eredményt át kell írnod negatívba, mivel az első számolásnál a felfelé irányt jelöltük meg pozitívnak. (azzal, hogy a felfelé irányuló sebesség pozitív)



A harmadik darab mozgása egy vízszintes hajítás. Ez két mozgásra bontható, egy vízszintesre és egy függőlegesre. A vízszintes mozgás egyenes vonalú egyenletes, a függőleges egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló. A kezdősebessége `v_x=20m/s` vízszintesen és `v_{y0}=0m/s` függőlegesen.

Ahogy előbb írtam, a vízszintes mozgás e.v.e., tehát a megtett út `s_x=v_x*t=50\ m`.
A függőleges mozgás 0 kezdősebességű e.v.e.v. mozgás, tehát a megtett út `s_y=v_{y0}*t-1/2g*t^2=-1/2g*t^2=-31.25\ m`
(Itt megint azért lesz kivonás, mert a gravitáció lefele irányul, tehát a negatív irányba mutat, csak ahelyett, hogy `g=-10`-et vennék, inkább marad a `g=10` és az egészet kivonom)


Most, hogy megvan a három pozíciód, elkezdhetsz távolságokat számolni.
A legegyszerűbb a két függőleges közötti távolság, mivel ott nem kell háromszögeket nézned. Az első magassága `-43.75\ m`, a másodiké `-18.75\ m`, tehát a kettő távolsága `|-43.75-(-18.75)|=25\ m`

A másik kettő egy fokkal bonyolultabb. Ezen a ponton szerintem ha még nem tetted, akkor rajzold le a darabok helyzetét, mert sokkal egyszerűbb látni, hogy melyik háromszögeket keresed. Még észrevehetőbb, ha a pontokon keresztül behúzod a vízszintes és függőleges egyeneseket.
A harmadik és első:
Egy derékszögű háromszög egyik befogója a kettő magasságának a különbsége, azaz 12.5 méter. A másik befogó a harmadik x elmozdulása, azaz 50 méter. A távolság a háromszög átfogója, amit Pitagorasz tétellel számolhatsz ki.
`d_{1,3}=sqrt(12.5^2+50^2)=51.54`

A második és harmadik:
Itt az egyik befogó szintén a két magasság különbsége (`31.25-18.75=12.5`) és a másik pedig az x elmozdulás.
`d_{2,3}=sqrt(12.5^2+50^2)=51.54`

Sikerült így a végén észrevennem, hogy a válaszok ugyanazok, mintha nem lenne gravitáció. Ez annak köszönhető, hogy ha megnézed a képleteket, az összes `y` pozíciója pont ugyanannyival változik, azzal a bizonyos `-1/2g*t^2`-tel. És ha az összes pontot ugyanannyival eltolom ugyanabba az irányba, akkor a távolságok nem változnak. Ezt így jó megtudni. Na mindegy, most már legalább ezt is tudom. :D
0