Messze messze

Forrás: http://users.atw.hu/henineni/index.php?oldal=vemessze

Babits Mihály: Messze, messze...
verselemzés

A vers keletkezése:

Babits Mihály 1907-ben ösztöndíjat kért párizsi tanulmányokra, ám ezt a kérvényt a minisztérium elutasította. A verset az elutasítás miatti keserűség, a "rabsors" ihlette.

Első verseskötetében (Levelek Írisz koszorújából) több olyan verset is írt, amelyet a Nagyvárosi képek című ciklusban fogott össze. Ennek a ciklusnak a lezárása, az előző versek összegzése a Messze, messze.

A cím értelmezése:

A cím arra utal, hogy messze országokat szeretne meglátogatni. Átvitt értelemben az elvágyódást is kifejezi, messzire vágyik a jelentől, a valóságtól. Ez egyúttal Babits romantikus alkatára is utal: elvágyódik a valóságtól egy képzelt mesevilágba. Babits a versben kifejezett romantikus elvágyódást így magyarázza:

"Szárnyra akart kelni a romantika, röpülni a messze múltba, messze keletre, ahol szebb, naposabb, tarkább minden."

A vers formája:

A versformát Gautier (gotyié): Mit beszélnek a fecskék? Című verseskötetéből merítette. A francia költő verseiben a fecskék beszámolnak arról, melyikük hova repült. Így ír róla Babits:

"Régi történelmet, idegen országokat és népeket keresnek föl, s a legegyszerűbb gondolatokat a fantázia csodás virágaival ékesítik. "

"A költő kényszerül oly memóriaképekkel körülvenni magát, melyek gyökeresen a lelki világba illenek bele. "

A szabadon szárnyaló madarak Babits szabadságeszményét jelenítik meg. Ám az alapötleten túl a vers formája mégis eredeti. Egy-egy országról röviden, tömören ír, annyit, amennyi egy képeslapon is elférne. Minden versszak egy-egy képeslap, idegen szóval anzix.

A vers szerkezete:

A vers kilenc versszakból épül fel. Nyolc országot mutat be, mindegyik önálló, nincs közöttük összefüggés. Az utolsó versszak összegezi csak őket - egyetlen országba sem látogathat el, mert a bürokrácia "rabságra" ítélte.

Egy-egy országot bemutató képeslap mindig montázs-szerű. Alkotói igyekeznek minél több jellemző képet összemontírozni. Ugyanilyen montázs-szerűen épül föl minden egyes versszak a versben. Először megnevezi az országot, majd felsorolja az országra jellemző fogalmakat. (Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár; Cégérek, kancsók, ó kutak, hízott polgárok, szűk utak.)

A vers stílusa:

A vers a magyar impresszionizmus kiemelkedő alkotása. A stílusnak szinte minden fontos jellemvonása fellelhető benne.

A festménynek feltüntetett leírásokat maga Babits lírai festményeknek nevezi. Ezért fontos, hogy állóképek legyenek, így valódi képeslapokat láthatunk.

Legfontosabb kifejező eszköze a nominális stílus. A 9 versszakban összesen hét ige található. Ezek is főleg passzív igék (nyújt, mereng, lanyhul, fölbuzog, füstölög, hull, láthatom). A 3-6. versszakban egyetlen ige sincs.

Az impresszionista képek remegő, vibráló hatását az apró, pici képek sokasága adja vissza. Olyan hatást kelt, mint a festők bontott ecsetkezelése, amikor láthatóvá válnak az ecsetvonások a képen (Svájc. Zerge, bércek, szédület. Sikló. Major felhők felett.)

Felsorolásokkal érzékelteti a tarkaságot, a sokaságot (Mekkora nyüzsgés, mennyi hang: masina, csengő, kürt, harang).

Szinte teljesen hiányoznak a ragok és a névutók is, hiszen nincsenek tagolt mondatok, az egyszerű felsorolásokhoz nem szükséges a szavakat ragozni.

A vers zenei hatása fontos jellemzője az impresszionizmusnak. A zeneiség egyik összetevője az alliterációk alkalmazása. Különösen Spanyolország és Franciaország bemutatásánál kerül elő.

"Bús donna barna balkonon
mereng a bíbor alkonyon. "

"Mennyi kirakat, mennyi kép!
Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:
masina, csengő, kürt, harang. "

A rímek is hozzájárulnak a zeneiséghez. A versben a páros rímek vagy tiszta rímek, vagy tiszta asszonáncok.

A vers időmértékes, jambusok építik fel. Olyannyira fontosnak tartotta a pontos lüktetést Babits, hogy még a helyesírást is megváltoztatta ennek kedvéért.
− − | U − | U − | U U

Bús donna barna balkonon

U − | U − |U − | U U
mereng a bíbor alkonyon.



U − | U − | U − | U −

A lég sürű, a föld kopár.


Összegzés:

A lírai festmények azt hirdetik, hogy a világ gazdag és sokszínű. Ám az emberi befogadóképesség határt szab a világ megismerésének, csak az erre való vágyunk van meg.