Szigeti veszedelem

Homérosz és Vergilius hőskölteményével állítja párhuzamba a magáét, Arany János pedig Zrínyi és Tasso (1859) című akadémiai székfoglalójában kimutatta a magyar költő és a nagy olasz epikus Gerusalemme liberatája (Megszabadított Jeruzsálem) között meglevő párhuzamokat. Komoly ösztönzést merített Zrínyi Marino La Strage degli Innocenti (Ártatlanok mészárlása) és Gerusalemme distrutta (Elpusztított Jeruzsálem) című kiseposzaiból, de kimutatható a római, az olasz reneszánsz és az olasz barokk számos más hőskölteményének az ismerete is. Mindez azonban a kor barokk poétikája szerint egyenesen kötelező volt, az eposzi technika ismert és folytonosan ismételt szabályai nélkül hőskölteményt el sem tudtak képzelni.