1)
A sűrűbb közegben lassabban terjed a hullám, ez eléggé szemléletes. Ha te is beszaladt mondjuk a vízbe, lelassulsz.
A frekvencia nem változik. A frekvencia mondjuk hang esetében a hangmagasság. Attól, hogy levegőben megy a hang, vagy mondjuk falon keresztül hallod, nem lesz más a hangmagasság.
A hullámhossz az, hogy egy periódusnyi idő alatt mennyivel ment odébb a hullám. Ha kisebb a sebesség, akkor ez a hossz is kisebb lesz, vagyis a hullámhossz is csökken.

2)
A törésmutatónak a neve nem mutatja, de az valójában az, hogy mennyi a hullám sebességeinek a hányadosa a két közegben. A szén dioxid levegőre vonatkoztatott törésmutatóját úgy kapjuk meg, hogy a számlálóban van az a sebesség, amire vonatkoztatunk, a nevezőben pedig az adott anyagban lévő sebesség.
A 2-es anyagnak az 1-esre vonatkoztatott törésmutatója ez:
`n_(2,1)=v_1/v_2`
Most `v_1=v_"széndioxid"`, és `v_2=v_"levegő"`
`"1,32"=v_"széndioxid"/v_"levegő"`
Az 1,32 nagyobb 1-nél, vagyis a számláló (levegőbeli sebesség) nagyobb a nevezőnél (széndioxidbeli sebesség).

Ha átszorzunk:
`v_"széndioxid"=v_"levegő"·"1,32"`
számold ki.

Levegőnek a széndioxidra vonatkoztatott törésmutatója:
A fordított irányú arány egyszerűen a reciprok lesz, számold ki.