Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Irodalom
Sbarna
kérdése
10059
Miről szól a Szondi két aprodja hosszabban kifejtve?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
irodalom
1
Általános iskola / Irodalom
Válaszok
3
eHazi
válasza
Az első két versszak három színhelyet jelenít meg. A leírás mozgalmas: látjuk az alkonyi nap sugarak fényével megvilágított, por- és füstfelhőbe borult vár romjait s szemközt a „nyájas, szép zöld hegyorom” tetején a lobogós kopjával megjelölt sírhalmot, a Szondit sirató, térdeplő lantosokat. Lent, a „völgyben alant” a nyüzsgő török táborban a győztes zsarnok diadalmámorát üli.
A leíró versszakok utáni drámai dialógussal folytatódik a ballada. Először Ali és szolgája párbeszédét halljuk. A kegyetlen basa negédes szóvirágokkal várja, sürgeti az apródokat, hogy az ő dicsőségét zengjék ezentúl. – Arany János a keleties stílussal, török szavakkal hitelesíti a történelmi eseményt.
Az ötödik strófától kezdve bontakozik ki a két külön világ értékrendje. A páratlan szakaszokban az apródok históriás énekben idézik fel a közelmúltat, az egyenlőtlen erőkkel vívott harcot, Szondi György rendíthetetlen, meg nem alkuvó hősiességét és dicső halálát. A páros versszakokban a jelenről beszél a török küldött. Eleinte csábító ígéretekkel próbálja rávenni az ifjakat, hogy álljanak az idegen hatalom szolgálatába, legyenek hazaárulók, szolgálják Alit ezentúl. Az apródok éneke fokozatosan emelkedik himnikus magasságba, a török küldött fokozatosan veszti el türelmét, s majd kifogyva érveiből, durva szavakkal gyalázza Szondit és fenyegeti börtönnel a megingathatatlan dalnokokat. A két apród átka a költemény végén jelképes, általános érvényű: a költők a hűség és a hazaszeretet erkölcsi parancsát közvetítik.
0
Még nem érkezett komment!
Linda{ Tanár }
válasza
Elsősorban, a Szondi két apródja nagykőrösi, törtenelmi, többszólamú ballada.
Az első két versszak megjelöli a helyszínt; a fent és a lent ellentétjét mutatja be. Fent szomorúság lepi el a hegy-ormot, ahol a két apród Szondi sírja fölött térdel. Lent pedig Aliék a győzelmet ünneplik, uralkodó érzelem tehát a boldogság.
A 3-4. strófában Ali szolgájával beszélget. Az előbbiben Ali szeretné, ha az apródok róla zengenének dalokat. Az utóbbiban a követ válaszol; nem mozdulnak a "hadi kopja" mellől.
Az ötödik versszaktól egy "párbeszéd" kezdődik, de nem igazán nevezhetjük annak; elbeszélnek egymás mellett. A páratlan versszakok ezentúl az apródok dalolása lesz a múltról, a páros versszakok a török küldött sorai lesznek, aki a jelenben próbál kommunikálni velük.
Tehát az ötödik strófában a két apród a múltról énekel, a sor eleji "..." azt jelentheti, hogy nem az elejétől hallhatjuk a dalolást. Éppen arról énekeltek, hogy Ali lehetőséget adott Szondinak, hogy adja meg magát, Márton volt küldöttje.
A hatodik versszakban a küldött csábítgatja az apródokat, hogy mulassanak lent Aliékkal.
A hetedik strófában mintha a küldött nem is szólt volna, folytatják a visszaemlékezést, miszerint Szondi nem adta meg magát.
A nyolcadik versszakban mindenféle csecsebecsét ajánl nekik.
A kilencedik strófában folytatódik a múlt leírása: Ali kiadta a parancsot a vár megtámadására.
A 10. versszakban a küldött hangneme változik; kezdi elveszteni türelmét. Megmondja, ha maradnak csak rossz várhat rájuk.
A 11. strófában megtudjuk, hogy a magyarok a saját értékeiket pusztítják, hogy ne kerüljenek török kézre.
A 12. versszakban már ingerültebbé válik, kijelenti, hogy Szondi meghalt, ezen nem lehet változtatni, úgyhogy ünnepeljék Alit.
A 13. strófában fény derül arra, hogy Szondi elküldte az apródokat, hogy megvédje őket.
A 14. versszakban a küldött most először reagált az apródoknak; Ali kezei közé küldte őket, s Ali kegyelmes volt, nem ölte meg őket; hálásnak kéne lenniük.
A 15. strófában Szondit mutatják be harc közben.
A 16. versszakban a küldött a dal hatása alá kerül, s ő is dícséri Szondi harctudományát.
A 17. strófában folytatják Szondi hősiességének dicsőítését.
A 18. versszakban a küldött ráébredt mit mondott, megijed Ali haragjától. Fenyegeti az apródokat.
A 19. strófában az apródok Szondi gyilkosát átkozzák.
A művet párhuzamos monológok jellemzik, a szereplők elbeszélnek egymás mellett.
A magyarok vesztesen is diadalmasak, nem adták meg magukat.
A ballada alapvető témája a rendületlen hűség. Akár a magyar katonák hűsége a hazához, akár az apródok hűsége (nem csak a hazához) Szondihoz.
0
Még nem érkezett komment!
Nutella
válasza
A mű hét évvel a szabadságharc bukása után keletkezett. Arany János ezzel a művel a tisztességre és a hűségre akarta felhívni a figyelmet.
Történelmi háttér:
- a XVI. században a törökök támadásokat indítottak Magyarország ellen
- Drégely várát Szondi György védte
- Ali indult a vár ellen
- a magyarok igyekeztek minél tovább kitartani, ezt a hősi erőfeszítést jelenítette meg Arany János
Szerkezet:
- a kezdősorok bemutatják a helyszínt és az időt: •Drégely várából rom lett
•a völgyben Ali és a törökök ünnepelnek
•a hegyoldalban a 2 apród síratja Szondit
- Ali egy szolgát küld, mert meg akarja kaparintani a két énekest
- az ötödik versszaktól kétszólamú verssé válik a ballada
Kétszólamú vers:
- a páratlan számú versszakok:
• az apródok éneke: Drégely ostromáról
Szondi helytállásáról
- a páros számú versszakok:
• A török szolga próbálja rávenni az apródokat, hogy szolgálják Alit.
Cselekményvázlat:
I. Előkészítés:
- helyszín és szereplők bemutatása
II. Cselekmény kibontakozása:
1. konfliktus:
• az apródok nem akarják Alit szolgálni
2. bonyodalom:
• az apródok éneke és próbálkozása
3. tetőpont:
• a büntetés
III. Megoldás:
- a megoldást a költő az olvasókra bízza