Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Irodalom

10059
Miről szól a Szondi két aprodja hosszabban kifejtve?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
irodalom
1
Általános iskola / Irodalom

Válaszok

3
Az első két versszak három színhelyet jelenít meg. A leírás mozgalmas: látjuk az alkonyi nap sugarak fényével megvilágított, por- és füstfelhőbe borult vár romjait s szemközt a „nyájas, szép zöld hegyorom” tetején a lobogós kopjával megjelölt sírhalmot, a Szondit sirató, térdeplő lantosokat. Lent, a „völgyben alant” a nyüzsgő török táborban a győztes zsarnok diadalmámorát üli.

A leíró versszakok utáni drámai dialógussal folytatódik a ballada. Először Ali és szolgája párbeszédét halljuk. A kegyetlen basa negédes szóvirágokkal várja, sürgeti az apródokat, hogy az ő dicsőségét zengjék ezentúl. – Arany János a keleties stílussal, török szavakkal hitelesíti a történelmi eseményt.

Az ötödik strófától kezdve bontakozik ki a két külön világ értékrendje. A páratlan szakaszokban az apródok históriás énekben idézik fel a közelmúltat, az egyenlőtlen erőkkel vívott harcot, Szondi György rendíthetetlen, meg nem alkuvó hősiességét és dicső halálát. A páros versszakokban a jelenről beszél a török küldött. Eleinte csábító ígéretekkel próbálja rávenni az ifjakat, hogy álljanak az idegen hatalom szolgálatába, legyenek hazaárulók, szolgálják Alit ezentúl. Az apródok éneke fokozatosan emelkedik himnikus magasságba, a török küldött fokozatosan veszti el türelmét, s majd kifogyva érveiből, durva szavakkal gyalázza Szondit és fenyegeti börtönnel a megingathatatlan dalnokokat. A két apród átka a költemény végén jelképes, általános érvényű: a költők a hűség és a hazaszeretet erkölcsi parancsát közvetítik.
0

Elsősorban, a Szondi két apródja nagykőrösi, törtenelmi, többszólamú ballada.
Az első két versszak megjelöli a helyszínt; a fent és a lent ellentétjét mutatja be. Fent szomorúság lepi el a hegy-ormot, ahol a két apród Szondi sírja fölött térdel. Lent pedig Aliék a győzelmet ünneplik, uralkodó érzelem tehát a boldogság.
A 3-4. strófában Ali szolgájával beszélget. Az előbbiben Ali szeretné, ha az apródok róla zengenének dalokat. Az utóbbiban a követ válaszol; nem mozdulnak a "hadi kopja" mellől.
Az ötödik versszaktól egy "párbeszéd" kezdődik, de nem igazán nevezhetjük annak; elbeszélnek egymás mellett. A páratlan versszakok ezentúl az apródok dalolása lesz a múltról, a páros versszakok a török küldött sorai lesznek, aki a jelenben próbál kommunikálni velük.
Tehát az ötödik strófában a két apród a múltról énekel, a sor eleji "..." azt jelentheti, hogy nem az elejétől hallhatjuk a dalolást. Éppen arról énekeltek, hogy Ali lehetőséget adott Szondinak, hogy adja meg magát, Márton volt küldöttje.
A hatodik versszakban a küldött csábítgatja az apródokat, hogy mulassanak lent Aliékkal.
A hetedik strófában mintha a küldött nem is szólt volna, folytatják a visszaemlékezést, miszerint Szondi nem adta meg magát.
A nyolcadik versszakban mindenféle csecsebecsét ajánl nekik.
A kilencedik strófában folytatódik a múlt leírása: Ali kiadta a parancsot a vár megtámadására.
A 10. versszakban a küldött hangneme változik; kezdi elveszteni türelmét. Megmondja, ha maradnak csak rossz várhat rájuk.
A 11. strófában megtudjuk, hogy a magyarok a saját értékeiket pusztítják, hogy ne kerüljenek török kézre.
A 12. versszakban már ingerültebbé válik, kijelenti, hogy Szondi meghalt, ezen nem lehet változtatni, úgyhogy ünnepeljék Alit.
A 13. strófában fény derül arra, hogy Szondi elküldte az apródokat, hogy megvédje őket.
A 14. versszakban a küldött most először reagált az apródoknak; Ali kezei közé küldte őket, s Ali kegyelmes volt, nem ölte meg őket; hálásnak kéne lenniük.
A 15. strófában Szondit mutatják be harc közben.
A 16. versszakban a küldött a dal hatása alá kerül, s ő is dícséri Szondi harctudományát.
A 17. strófában folytatják Szondi hősiességének dicsőítését.
A 18. versszakban a küldött ráébredt mit mondott, megijed Ali haragjától. Fenyegeti az apródokat.
A 19. strófában az apródok Szondi gyilkosát átkozzák.

A művet párhuzamos monológok jellemzik, a szereplők elbeszélnek egymás mellett.
A magyarok vesztesen is diadalmasak, nem adták meg magukat.
A ballada alapvető témája a rendületlen hűség. Akár a magyar katonák hűsége a hazához, akár az apródok hűsége (nem csak a hazához) Szondihoz.
0

A mű hét évvel a szabadságharc bukása után keletkezett. Arany János ezzel a művel a tisztességre és a hűségre akarta felhívni a figyelmet.

Történelmi háttér:
- a XVI. században a törökök támadásokat indítottak Magyarország ellen
- Drégely várát Szondi György védte
- Ali indult a vár ellen
- a magyarok igyekeztek minél tovább kitartani, ezt a hősi erőfeszítést jelenítette meg Arany János

Szerkezet:
- a kezdősorok bemutatják a helyszínt és az időt: •Drégely várából rom lett
•a völgyben Ali és a törökök ünnepelnek
•a hegyoldalban a 2 apród síratja Szondit
- Ali egy szolgát küld, mert meg akarja kaparintani a két énekest
- az ötödik versszaktól kétszólamú verssé válik a ballada

Kétszólamú vers:
- a páratlan számú versszakok:
• az apródok éneke: Drégely ostromáról
Szondi helytállásáról
- a páros számú versszakok:
• A török szolga próbálja rávenni az apródokat, hogy szolgálják Alit.

Cselekményvázlat:
I. Előkészítés:
- helyszín és szereplők bemutatása
II. Cselekmény kibontakozása:
1. konfliktus:
• az apródok nem akarják Alit szolgálni
2. bonyodalom:
• az apródok éneke és próbálkozása
3. tetőpont:
• a büntetés
III. Megoldás:
- a megoldást a költő az olvasókra bízza

Verselése: időmértékes
0