A két párhuzamos fémlemez egy kondenzátort alkot. A kondenzátorban tárolt energia `W=Q^2/(2C)`. Amikor távolítjuk a lemezeket, akkor a kondenzátor kapacitása csökken (mert `C=\epsilon A/d`), viszont közben a lemezeken lévő töltés állandó marad. A `Q^2/(2C)` kifejezésben tehát a számláló nem változik, a nevező csökken, így az energia növekszik. Vagyis a lemezek távolításába befektetett munka a kondenzátorban tárolt energiát növeli.