fllépésük a reformkorra esik, melynek mindkettő kiemelkedő alakja volt. A reformkornak nevezett idős I. FERENC (1792 - 1835) uralkodásának időszakában veszi kezdetét, kiemelkedő alakjai báró WESSELÉNYI FE KÖLCSEY FERENC, gróf BATTHYÁNY LAJOS, DEÁK FERENC és még számos más gyakran középneme származású politikus - a polgári középrétegek hiányában ők állnak a reformok élére.
> a Zemplén megyei Monokon született, protestáns, értelmiség > Bécsben született, a család nagycenki birtokai a ny nemesi családba, apja KOSSUTH FERENC ügyvéd fekszenek, apja SZÉCHENYI FERENC a Nemzeti pítója - az egyik legtekintélyesebb katolikus ariszto > Pesten ügyvédnek tanul, a gyakornokoskodás után vissza- > katonai pályát választ, az 1813-as lipcsei csatában kerül Zemplénbe, Sátoraljaújhelyen dolgozik a bécsi kongresszuson is tevékenykedik > az 1831-es kolera válság alatt kolerabiztos, a felvidéki járván> korábbi életét feladva (bálozás, stb) utazásokba ke idején rátermettségével tünik ki. Európát, Anglia igen nagy hatással van rá > 1832 - 36-os országgyűlésen távollévő főrendek követe, az > az 1825 - 27-es országgyűlésen egy évi jövedelmét Országgyűlési Tudósitások szerkesztésével tűnik ki. (A kézze a Magyar Tudós Társaság (ma Tud. Akadémia) me írott tudósítások a közvéleményt tájékoztatják) 60 000 Forintos felajánlásához más főrendek is csa > az ogy. befejezése után a pesti megyegyűlésről tudósít a > megírja a Lovakrul című könyvét majd 1830 ban a Törvényhatósági tudósításokban a Világ, 1833-ban a Stádium című munkáját - ezek rozott elképzelései vannak a modernizációs folyam > 1838-ban letartóztatják WESSELÉNY-vel és LOVASSY-val> barátjától WESSELÉNYI-től is eltávolodik, radiká a börtön sem töri meg - ott tanul meg angolul (közgazdaságta politikája miatt, ezért fordul élesen KOSSUTH elle > 1840-ben amnesztiával szabadul, 1841-től a Pesti Hírlapot sz> a negyvenes évekre kezd elszigetelődni, a következ keszti - a nyomda tulajdonosa LANDERER bécsi ügynök modernizációt hirdető KOSSUTHAL szemben - vi > az ellenzék fegyverévé teszi a korábban jelentéktelen újságot Kelet Népe vezércikkei megteremtik a politikai újságírást > az udvar megbízásából közlekedéssel kapcsolatos vállal (1845) ekkor akaratlanul is a konzervatívok > a 48-as események vezéralakja, pénzügyminiszter, az OHB > az első felelős kormány közlekedésügyi minisztere elnöke, majd kormányzóelnök ban a nemzethalál látomása miatt elborul > a bukás után emigrál Törökországba, több országban népsze-> a döblingi szanatóriumban tölti hátralévő éveit, a B rűsíti (USA, Anglia) ügyünket, végig az emigráció vezéralakj élesen bíráló könyve miatt a rendőrség zaklatja - ta marad nekül öngyilkosságba > hosszú számkivetettségét Torinóban tölti, itt éri a halál is, de > hamvai a nagycenki családi kriptában nyugszanak temetésére hatalmas tömeg előtt a pesti Kerepesi temetőben kerül sor - a kormány nem képviselteti magát
Mindkét politikus életművét nagyrabecsüli az utókor, KOSSUTH még "riválisa" életében a legnagyobb magyarnak m SZÉCHENYI-t. Megitélésük ugyan korszakonként valamelyest módosul, de minden időszakban példaként említik a művüket
I. Az udvar és Magyarország kapcsolata - a függetlenség kérdése: A birodalmon belüli alkotmányos különállás - Nem foglalkoztatja a kérdés, mert az országot bárm a függetlenség csak a forradalmi események után nemű önállóságra gyengének tartja merül fel.
II. A program támogatói - tömegbázis

A modern polgárság hiányában a középnemesi réteg Az arisztokráciát akarja megnyerni - ők vagyonuk támogatására számít folyásuk alapján képesek lennének a folyamatot sike Nem is csalatkozik - a modernizáció legelszántabb vinni. Számít az udvar felismerésére is a változásokr támogatói az általa megnevezett nemesi középrétegek szükség van - nem támogatják soraiból kerül ki. A "középrend" egy állandóan bővülő DESSEWFY Hitel című munkáját élesen támadja, ré bázis amelyet a polgárosuló elemek gyarapítanak érvekkel, a keleten fekvő birtokok a távoli piacok mi nizálhatoak úgy, hogy megtérüljön - rossz a közleked
III. A jobbágyfelszabadítás - örökváltság ügye Az 1832 - 36-os országgyűlésen az önkéntes örökváltságot (a jobbágy és a birtokos egyezkedik a megváltásról) mindkét tábla elfogadta, de az udvar az újratárgyaláson már az alsó táblán elbuktatta. Ennek ellenére a következő 1839 - 40-es országgyűlésen törvényerőre emelkedett - 1848-ig a jobbágyok csak 1 % -a tudta megváltani magát Kötelező örökváltságot akar amely minden jobbágyra Meggyőződése, hogy a jobbágyi állapotot fel kell kiterjedne állami kárpotlásal a birtokos felé. A job- számolni - de konkrét utat nem fogalmaz meg bágy polgári tulajdonossá válása része a kossuthi A megváltás folyamata lassú folyamat lehet ahol a érdekegyesítési politikának amelyben a társadalom birtokosokat nem érheti kár minden rétegét jogokhoz juttatja
IV. A gazdaság modernizálásának az ügye Elsősorban az ipar fejlesztésében gondolkodik, kez- A mezőgazdaság modernizációjának alapja az detben a szabadkereskedelem híve, de a pesti Ipari ősiség eltörlése - a nagybirtok így hitelképessé válik kiállítás (1842) rádöbbenti a hazai ipar gyengeségére. Hitel című munkája, majd a Világ (értsd: világosság) Az önálló védővám ügyét az 1843 - 44-es ogy.-en ennek a szükségességéről szól nem sikerül tárgyaltatni. A közlekedés modernizációját mindennél fontosabb A sikertelenség miatt hozták létre a Védegyletet, tagjai csak mtartotta - gyakorlati alkotásainak sora kötődik ehhez. gyar árút vásárolnak hat éven keresztül. Az egylet elnöke maga KOSSUTH. Átütő siker nincs, de egy önszerveződő polgári jellegű országos - liberális hálózat jön létre
V. Polgári átalakulás kérdése Következetes teljes polgári átalakulást akar: A Stádium 12 pontjában fogalmazza meg > közteherviselést, a nemesi adómentesség teljes > részleges közteherviselést, a nemesek a megye eltörlését gyűlés költségeit állják > népképviseleti országgyűlést, a politikai jogok > törvény elötti egyenlőség széleskörű kiterjesztését > céhek, limitációk eltörlése, nem nemesek szabad tulajdon szerzése minden területen > cenzúra eltörlését - sajtószabadságot > nyilvánosságot szeretne a biróságokon > a jobbágy polgári tulajdonossá tételével megvalósítani a nemzeti érdekegyesítés politikáját
VI. Gyakorlati alkotások az ország modernizálásának érdekében Lényegében ezen a területen tevékenységük nem mérhető össze, mert KOSSUTH munkásságát kizárólag a politik területen felytette ki. SZÉCHENYI-nél gazdagabb gyakorlati tevékenységet senk sem folytatott az ország felvirágoztatása érdekében > művei: Lovakrúl (1827), Hitel (1830), Világ (1831 Stádium (1833) Kelet népe (1845) > Lánchíd megépítése ADAM CLARK angol mérnö > az alDuna szabályozása, Vaskapu megéppíttetése > Tisza szabályozás VÁSÁRHELYI PÁL mérnökke

> a gőzhajózás fejlesztése, téli kikötő építtetése > lótenyésztés és lóverseny fejlesztése > selyemhernyő tenyésztés > a Pesti Casinó megnyitása (1827) ~ az angol klubok > Pest és Buda nevét ő írta egybe előszőr, és a várheg alatti alagút is az ő terveiben szerepelt először
VII. A programok értékelése Mindkét politikus vitájuk ellenére az ország modernizálását és felemelkedését szerette volna elérni, bár más eszközö de aktív politikai pályájukon ezt az ügyet szolgálták. A polgári átalakulást teljeskörűen és haladékta- Reformok utján, lassan, de biztosan modernizáln lanul megvalósítani akaró programjában forradalmi alulmarad a politikában tehetségesebb, KOSSUTH-a elemek is megtalálhatóak. Kiváló politikus és szónok, szemben. A haladó közvéleménnyel szemben lendületes polikai magatartásával a negyvenes elszigetelődik, de a modernizáció ügyét soha nem ha évekre az ellenzék vezéralakjaként, a forradalom nyagolja el. vezetőjekét programját megvalósítja - átmenetileg. A nemzetet a radikális politikától féltő gondolatai m elméje elborul a forradalom időszakában. A polgári átalakulás végül a lassú belenővéssel valós meg 1867 után

származásuk - életűk:
Politikai programjuk összevetése:
KOSSUTH elképzelése SZÉCHENYI elképzelése
KOSSUTH LAJOS (1802 - 1894) gróf SZÉCHENYI ISTVÁN (1791 - 1860)