`V_1=150\ dm^3`
`p_1=40 N/(cm^2)=40·10^4N/m^2=4·10^5\ Pa`
`T_1=273\ K`

Ahogy melegítjük, a gáz kitágul (a térfogata nő), a dugattyú elmozdul, ebből lesz a tágulási munka: `W=20·10^3\ J`
Tudjuk, hogy állandó nyomáson a tágulási munka `W=p·ΔV`
Ebből `ΔV=W/p=(20·10^3\ J)/(4·10^5 N/m^2)=5/(100)\ m^3=(5000)/(100)dm^3`
Ez a térfogat változása! Ezzel az 50 dm³-rel nőtt a térfogat, úgy lett 200 dm³.

b)
Ha nem ereszt az edény (tehát ha az anyagmennyiség állandó), akkor `(p·V)/T` állandó. Mivel most a nyomás is állandó, ezért simán `V/T` lesz állandó:
`V_1/T_1=V_2/T_2`
`(150\ dm^3)/(273\ K)=(200\ dm^3)/T_2`
Számold ki belőle.

c)
Meg van adva a fajhő állandó nyomáson (`c_p`) és tudjuk a hőmérséklet-változást (`ΔT=T_2-T_1`), úgyhogy ha tudnánk a gáz tömegét, akkor ki tudnánk számolni a hőmennyiséget:
`Q=c_p·m·ΔT`
A tömeg meg a sűrűségből fog kijönni. 0 fokon van adatunk a sűrűségre és kezdetben 0 fok is van, de a nyomás kezdetben nem 10⁵ Pa, hanem 4·10⁵ Pa. A sűrűség arányosan változik a nyomással, tehát nálunk a 4-szer nagyobb nyomáson 4-szer akkora a sűrűség:
`ρ = 4·1.43 (kg)/(m^3)`
`m=ρ·V_1`
Először váltsd át a térfogatot dm³-ről m³-be, utána szorozd csak össze! Aztán a felső Q képlettel kijön a hő.
Nekem nem pont annyi jön ki, mint ami a kulcsban van, hanem kb. 1000 J-lal több.