Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Jagelló-kor

529
Jagelló-kort és Mohácsi csatát valaki röviden letudná írni?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Történelem

Válaszok

1
Jagelló kor:
Mátyás halálát követoen a bárók olyan királyt akartak a trónra, aki külso segítséget is igénybe tud venni a török elleni harchoz. A küzdelmet a Jagellók és a Habsburgok között a gyorsaság döntötte el: Ulászló elsoként fogadta fel Mátyás zsoldosait. II. Ulászlónak (1490-1516) a rendek kemény feltételeket szabtak: saját költségére megvédi az országot, nem szedi be a Mátyás alatt megszokottá vált rendkívüli hadiadót, minden fontos kérdésben elozetesen kikéri a rendek véleményét.
A pénzügyi és az adópolitika sem maradt a király kezében. Az állami bevételek Mátyás idoszakához képest 60-80%-kal csökkentek. (Mátyás jövedelmei: füstpénz, koronavám, rendkívüli hadiadó) A bányák, vámok jövedelmét nagy részben a bárók szerezték meg. Mivel az állami bevételek alacsonyak voltak, ezért a király nem tarthatott zsoldossereget. A fekete sereget szélnek eresztették, a maradékot a Délvidékre a török ellen küldték. A fizetetlen zsoldosok a Száva mentének lakosságán élosködtek.
A tényleges hatalom a királyi tanács, a bárók kezében volt (királyi tanács; hivatalszervezet). Velük szemben az egyetlen szervezett ero a nemesség volt (vármegyei tisztségek). A Jagelló-kor a nemesség két pártjának folyamatos küzdelmét eredményezte.
A nemesség a XVI. század elején az ország legnagyobb birtokosa, Szapolyai János erdélyi vajda mögé sorakozott fel. Ulászló szélütésekor, Szapolyai trónigénye érdekében, az országgyulés az 1505-ös, ún. rákosi végzésben kimondta, hogy a jövoben csak magyar születésu királyt fognak választani. A nemességgel szemben a bárók a Habsburgokhoz közeledtek. Nyomásukra Ulászló házassági szerzodést kötött Habsburg Miksával (1515).
II. Ulászló halálakor fia, II. Lajos (1516-1526) még csak tízéves volt. Az ügyek intézését egy tizenhat nemesbol, hat báróból és hat fopapból álló tanácsra bízták. A királyi hatalom ilyen körülmények között tovább veszített súlyából. Szapolyai befolyása nott. A harc állandósult a foúri és a nemesi párt között.

Mohácsi csata:
I Szulejmán hadai elfoglalták Nándorfehérvárt, az ország nyitva állt a törökök előtt.

Tomori Pált nevezték ki a délvidék főkapitánnyá, de ő sem ért el sikereket.

1526-ban Szulejmán ismét támadást inditott. A király hadba hívta a nemeseket és a bárokat, de csak lassan gyülekeztek, A mohácsi síkon Tomori Pál kisérletett tett a törökök feltartoztatására, a csata teljes vereséggel végződött, a magyar bárok és főpapok jelentős része elesett. A király menekülés közben a csele-patakba veszet.

Szulejmán bevonult Budára, katonái kirabolták a várakat és mindent felégettek. Mindenki menekült, ahogy tudott, Szulejmán még ebben az évben elvonult seregeivel és foglyok tízezreivel.

Az ország azonban király és végvárvonal híján kiszolgáltatottá vált a török hódítással szemben.
0