Bontsuk a sebességvektort két vektor összegére: az egyik merőleges az indukcióvonalakra, a másik párhuzamos vele.
`v_m = v·sin\ 10°`
`v_p = v·cos\ 10°`
Ha csak a merőleges irányú komponens lenne, akkor körpályán mozogna az elektron, ugyanis ekkor az elektronra olyan erő hat, aminek az iránya merőleges `v_m`-re és `B`-re is, nagysága pedig :
`F= q·v_m·B`
Az irányra nézve lásd ezt az ábrát:
https://fizipedia.bme.hu/images/b/bd/Lorentz_er%C5%91_centrip.jpg
Az erő miatt az elektron iránya megváltozik, de továbbra is merőleges marad `B`-re és `v_m`-re is. Ha pedig az erő mindig merőleges a sebességre, az éppen a körmozgás, aminek a centripetális ereje az `F`.
`F_(cp)=q·v_m·B=m·v_m^2/r`
`r=(m·v_m^2)/(q·v_m·B)=(m·v_m)/(q·B)` a körpálya sugara, ahol `m` és `q` az elektron tömege és töltése, `B` pedig a mágneses indukció. Az nincs megadva a feladatban, ezért a körpálya sugarát nem lehet megmondani, de azt tudjuk, hogy körpálya.

Az indukcióvonalakkal párhuzamos komponensű mozgásnál nem hat erő az elektronra, vagyis ez a komponens egyszerűen továbbviszi az elektront az indukcióvonalakkal párhuzamosan. Szóval egyrészt megy az indukcióvonalakra merőleges síkban körpályán, pluszban előre is halad az indukcióvonalak mentén. Ennek a kettőnek az eredője olyan, mint egy csavarvonal.

Ezt a csavarvonalat egyébként helikális pályának hívják, nem spirális pályának. A spirális egyetlen síkban menne úgy, hogy egyre nagyobb a sugár, de ez nem olyan, itt a sugár állandó, és rá merőlegesen megy mindig odébb. Szokták azért spirálnak is hívni az ilyen mozgást is, de az nem pontos elnevezés.

Érdekes lehet még a csavaremelkedés, vagyis hogy mennyivel megy odébb az elektron, miközben egy kört mozgott. Ehhez ki kellene számolni egy kör idejét és megszorozni `v_p`-vel.

Az 5 méter nem tudom honnan jönne ki, nem volt olyan adat abban a feladatszövegben, amit írtál. Lehet, hogy nem írtál le mindent...