A Földön 360 hosszúsági fok van körben, és a Föld 24 óra alatt fordul egyet. Vagyis 1 óra alatt 360/24 = 15 fokot fordul el. 1 óra 15-öd része 4 perc, vagyis 4 perc alatt fordul el egy fokot.

Mindig éppen ott van déli 12 óra a helyi idő szerint, ahol a Nap a legmagasabban látszik, szóval amelyik része pont a Nap irányába fordul a Földnek. Ez egyetlen egy hosszúsági kör minden pillanatban, a következő pillanatban már egy picit odébb lévő hosszúsági kör. (A szélességi kör nem számít.)

Viszont nagyon hülye dolog lenne, ha egy országban mindenhol máskor lenne a dél. Mondjuk a menetrenddel mindig gond lenne, vagy mondjuk a TV-ben ha az van, hogy este 8-kor kezdődik a film, az minden városban mást jelentene. Ezért vezették be a zónaidőt, hogy mondjuk Magyarországon belül ha azt mondjuk Debrecenben meg Sopronban, hogy 12 óra van, akkor az ugyanazt az időpontot jelentse. Egyik helyen se akkor fog delelni a Nap, de nem baj.

London Greenwich nevű városrészében van egy csillagvizsgáló, annak a helyi idejét nevezik GMT-nek, ami a Greenwich Mean Time (G. középidő) rövidítése. A nulladik szélességi körnek pedig pont azt nevezik, ami ezen a csillagvizsgálón megy keresztül. Vagyis amikor ezen hosszúsági vonal mentén delel a Nap, akkor van a GMT szerint dél. Nem csak London, hanem egész Nagy Britannia zónaidejét is ehhez állították be, tehát amikor ott delet harangoznak, akkor csak Anglia pici részén, a 0-adik hosszúsági vonal mentén delel éppen a Nap, pl. Liverpoolban nem, de nem baj.

Madrid Greenwich-től nyugatra van 3 fokkal, vagyis a Madridon keresztülmenő hosszúsági kör és a Greenwich-i hosszúsági kör között 3 fok az eltérés. Az elején kiszámoltuk, hogy 1 fok időben 4 percet jelent. Amikor Madridban éppen dél van helyi idő szerint, akkor Greenwich-ben már 3·4 vagyis 12 perccel több van helyi idő szerint, vagyis 12 óra 12 perc van. Ha Madridban 18:50 a helyi idő, akkor Greenwich-ben 12 perccel több, vagyis 19:02.

New Orleans hosszúsági köre Madridtól nyugatra van, az majd később fordul a Nap felé, vagyis ott kevesebb a helyi idő. 87 fok a különbség közöttük, ami 87·4 percet jelent: 348 perc, vagyis 5 óra 48 perc. Ennyi kell kivonni 18 óra 50 percből, vagyis New Orleansban 13 óra 2 perc a helyi idő ekkor.

Most nézzük a zónaidőt.

Madrid az európai zónaidőt választotta, ami 1 órával több, mint a greenwich-i. Vagyis annak ellenére, hogy Madrid Greenwich-től nyugatra van és a helyi ideje 12 perccel kevesebb, mint Londoné, zónaideje kereken 1 órával több. Ez egyszerűen egy döntés kérdése volt, azt mondta a legtöbb európai állam, hogy jó dolog az, ha mindenhol ugyanakkor mondjuk, hogy dél van, hiába nem akkor delel a Nap.
Szóval amikor 18:50 a helyi idő Madridban, akkor 19:02 a helyi idő Greenwich-ben. Ugyanennyi a zónaidő is Angliában, és ennél 1 órával több, tehát 20:02 a zónaidő Európa legnagyobb részén, nálunk is és Madridban is. Ez mondjuk nem volt kérdés, de nem baj.

New Orleans úgy döntött, hogy GMT-6 a zónaideje, vagyis az angliai időnél 6 órával kevesebb. Ezért ekkor ott 13:02 a zónaidő.

---

Van még egy olyan dolog is, hogy nyári meg téli időszámítás. Amit eddig a zónaidőről írtam, az mind a téli időszámítás volt, az az alap. Ahhoz képest a nyári időszámítás 1 órával több. Ezt azért csináljuk, hogy tovább legyen világos este, kevesebbet kelljen lámpával világítani. Most is nyári időszámítás van, tehát ha a feladatot most kell kiszámolni, nem pedig majd egy hónap múlva télen, akkor most nem is 20:02, hanem 21:02 a zónaidő nálunk valamint Madridban. New Orleansban is nyári időszámítás van, ott tehát 13:02 helyett 14:02 az idő.