A költőnek volt más szerelme is korábban, valószínű a mostani szerelmének is. Bizonyára nem is egy, több is. Ezek a "kitérők" azok az utak, amiknek a végén egymás mellé kerültek. A múlt nem érdekes ("hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet" -- vagyis a múlt szereplői és eseményei nem fontosak). A múltban voltak rossz dolgok is ("telek", amik a hátára fagytak), de már az se számít (a Nap "leolvasztotta"). Az úton lévő kitérők, vagyis a korábbi szerelmek "zötyögtették" a szívét: a jelző egy rossz minőségű útra utal, amin zötyög az autó, úgy zötyögött a szíve a régi rosszra fordult szerelmek miatt. Most viszont már az sem érdekes, a lényeg, hogy ez az út (az élete, a múltja) a mostani szerelméhez vezette, ezért már nem fáj neki a múlt, szereti azt is.