Röviden azt jelenti, hogy egy elektromos töltésekkel feltöltött fémtárgy csúcsainál sokkal nagyobb az elektromos térerősség, mint a lapos részeinél. (A csúcsoknál sokkal sűrűbben vannak az erővonalak.)

Ez így alakul ki: (ha el kellene mondanod...)
Úgy képzeld el, hogy a fémtárgy lapos része egy nagy sugarú gömb, a hegyes csúcs pedig egy pici sugarú gömb. A fémtárgyon mindenhol azonos a feszültség, a feszültség pedig `Q/r`-rel arányos, ahol `r` a gömb sugara. Mivel a feszültség azonos, ezért `Q_1/r_1=Q_2/r_2`. Mondjuk ha 10-szer akkora a nagyobb sugár, akkor 10-szer akkora lesz azon a gömbön a töltés nagysága. (Eddig még a nagyobbik sugarú vezet, de várd ki a végét.)
A töltések a felületen oszlanak el, a felület pedig a sugár négyzetével arányos (4r²π). Vagyis a nagyobbik gömbnek 100-szor akkora a felülete, mint a kisebbnek. Ezért hiába van ott több töltés, a sok töltés jóval nagyobb felületen oszlik el, ezért a kisebbik sugarú (hegyes) részen 10-szer annyi lesz az egységnyi felületre eső töltés. A térerősség pedig attól függ, milyen sűrűn vannak az elektronok (töltések) a felületen, vagyis a csúcsnál 10-szer akkora lesz a térerősség.

Egy rendes hegyes csúcsnak a sugara nem tizede mint a laposnak, még annál is sokkal de sokkal kisebb, ezért a térerősség a csúcsnál baromi nagy lehet.

A csúcshatásnak van egy olyan következménye, hogy a nagy feszültségű (sok töltést tartalmazó) hegyes fémtárgynál a nagy térerősség a csúcsnál polarizálja a levegő molekuláit, amik ezért a csúcs felé vonzódnak. Ott a tárgyról töltést kapnak, ami azonos előjelű, mint ami a fémtárgyon is van. Azt a fém töltései taszítják, ezért a levegő molekulái nagy sebességgel elszakadnak a csúcsnál a fémtárgytól. Ez az elektromos szél. Ez olyan erős tud lenni, hogy elfúj egy gyertyát.
Itt egy videó róla: http://fizipedia.bme.hu/index.php/F%C3%A1jl:Elektromos_csucshatas_II.ogv

Ha mindkét végén hegyes a tárgy, ami nagy feszültségre fel van töltve (sok töltést raktunk rá), akkor mindkét csúcsnál lesz ilyen elektromos szél. Ha mondjuk S alakra meg van hajlítva és középen egy tengelyre fel van függesztve, akkor elkezd forogni a széltől. (Segner kerék.)
Itt egy videó róla: http://fizipedia.bme.hu/index.php/F%C3%A1jl:Elektromos_csucshatas_I.ogv

A villámhárító is a csúcshatáson alapul. A felhőben sok töltés szaporodik fel, ettől elektromos megosztás miatt mindenhol a fémekben elmozdulnak a töltések, a villámhárítóban is. A villámhárító csúcsánál a csúcshatás miatt nagy térerősség alakul ki, ezért ott koncentrálódva lesz a kisülés az esetek nagy részében.