Ha `h=200\ m` magasságig jut fel, akkor fent a helyzeti energiája ennyi:
`E=m·g·h`

Lent a földön a mozgási energiája pont ugyanennyi kell legyen, mert az alakul át helyzetivé. A mozgási pedig ennyi, ha `v` a sebessége:
`E=1/2·m·v^2`

`m·g·h=1/2·m·v^2`
`g·h=1/2v^2`
`v=sqrt(2gh)=...` számold ki, ez a kezdősebesség, a b) kérdésre a válasz.

A test tömegét nem lehet kiszámolni, mert mindegyik tömeg ugyanolyan magasra emelkedik, ha azonos sebességgel dobjuk fel.

c)
`h_1=50\ m` magason `v_1` a sebesség:
Olyan magason van helyzeti energia is és mozgási is. Ennek a kettőnek az összege lesz a fent számolt energia:
`E=m·g·h_1+1/2·m·v_1^2`
`m·g·h=m·g·h_1+1/2·m·v_1^2`
Itt is kiesik a tömeg szerencsére:
`g·(h-h_1)=1/2·v_1^2`
`v_1=sqrt(2g(h-h_1))=...` ezt is számold ki.