Tom Jankowitz, aki a reptéren ül, épp egy üzleti útról jött. Maga körül mindenhol karácsonyi díszeket lát, illetve a kis Tv-ben is, ami a járatok érkezését írja, van egy felirat, hogy ,,Boldog karácsonyt", viszont ő utálja a karácsonyt. Mivel nem akar hazamenni, ezért egy hotelben szállt meg.
Anja Kohonen viszont láthatóan izgatott a karácsony miatt, fel van díszítve a lakása, illetve éppen készíti a menüt.
Guy Domville pedig éppen egy kocsmából jött ki, és mivel gondolta, hogy nem tudna taxit fogni a Szenteste miatt, úgy döntött, hogy inkább hazasétál, amikor egy lengél öltözött, fagyoskodó férfi lépett oda hozzá. Erre Guy odaadta neki a kabátját, mire a férfi hálásan megköszönte, és elment. Viszont most Guy kezdett el fázni, és azon tűnödött, miért is adta ennek az ismeretlennek a kabátját, majd rájött, hogy valószínűleg azért, mert Karácsony van, és senki másnak nem adott ajándékot.
Leila éppen a templomból jött, amikor észrevette, hogy milyen hideg van, hidegebb, mint hitte. Máskor mindig a nagymamájánál töltötte, ahol nagy volt a forróság, ezért nem gondolta, hogy Damascusban ilyen hideg lehet, a sivatag szélénél. De ez rendben volt, mivel úgy gondolta, a karácsonyt forróságban tölteni egyszerűen nem lenne jó. Örült, hogy gy ilyen gyönyörű helyen volt a nagyanyjával és az édesanyjával, bár elég nagy szégyen, hogy az édesapja nincs velük, dehát úgysem hallott felőle már hónapok óta.
Rudolf Lenk unatkozott, iszonyatosan unatkozott. Szenteste volt, ő pedig az irodájában ragadt, gépek közt, teljesen egyedül. Szóval az unalom vezette rá arra a buta dologra, amit eldöntött, hogy megtesz.
Kihúzott egy vezetéket. Csak egy pici vezeték volt, nem is volt nehéz kihúznia, ennyit csinált, kihúzott egy vezetéket.
És akkor... Rudolf nézte, ahogy kialszanak a fények. Először csak azt látta, hogy az irodájából tűnnek el a fények, majd kinézett az ablakon, és figyelte, ahogy az egész városban kialszanak a fények. Majd elképzelte, hogy mi történt. Az egész világon elaludtak a fények.
Tom Jankowitz figyelte, ahogy a járatok érkezését mutató készülék kikapcsol. Az egész repülőtéren kialudtak a fények, az egyetlen világítás az ő laptopjának a képernyője volt.
Aztán hallotta a bemondót, amiből megtudta, hogy elment az áram, és az összes járatot törlik.
Majd Tom rájött, hogy így nincs hova mennie.
Egy másodpercen belül minden világítás kialudtál Anjánál, egyedül a kandalló tüze világította be a szobát.
Ahogy kinézett az ablakon, csak sötétséget látott, és ez a gyerekkorára emlékeztette, boldoggá tette. Azon gondolkozott, hogy fog-e valaki csatlakozni hozzá az est folyamán.
Guy, amint sétált hazafelé, azon gondolkozott, hogy az utca, ahol van, mindig zsúfolt az emberektől, most viszont teljesen üres. És sötétség van, szrevette, hogy kialudtak a fények. Olyan sötét honolt, ami a lelkében is.
Ahogy az ablakokon benézett, látta, hogy pár ember gyertyát gyújtott, majd elszomorodott, mivel az ő házában nem fog gyertya égni. Nem akart hazamenni a kis lakásába, mivel ez az első karácsonya a lánya és az ex-felesége nélkül. Azon gondolkozott, milyen lehet nekik a karácsony. Majd rájött, hogy a lányával nem beszélt 3 hónapja.
Séta közben azon gondolkozott, hogy a felesége mindig azt mondta, túl sokat dolgozik, így eldöntötte, hogy ott hagyja az állását a GlobalPower-nél. Legalább láthatja a lányát.
Leila boldogan nézte a csillagos eget, és örült, hogy a nagyanyjával és édesanyjával van, bár hiányzott neki az édesapja, még akkor is, ha nem kereste őt.
Rudolf Lane rájött, mit is tett azzal, hogy kihúzta a vezetéket. Gyorsan visszadugta, és remélte, senki sem vette észre.
És nagyon, nagyon lassan, a fény a világ körül újra kigyulladt.
Tom Jankowitz fugyelte, ahogy újra kigyulladtak a fények, és hallotta az emberek örömét. Ő is örült. Örült, hogy hazamehet.
Anja felkelt, és kikapcsolta a világítást, ami épp most jött vissza, mivel ő szereti a sötétséget, tetszett neki, hogy csak a tűz világít.
Guy éppen egy papírcetlit keresett, amik visszajöttek a fények. A papíron egy telefonszám állt, szóval keresett egy telefonfülkét és felhívta a számot.
Otthon, a nagyanyjával és az édesanyjával, és más Szíriai Anglo-Arabic családtagjával ücsörgött, amikor meghallotta, hogy csörög a telefon. Tanakodott, hogy ki lehet az, majd gyorsan felvette.
Rudolf éppen egy papírcetlire írt, amit a főnökének címzett a GlobalPower-ben. Ez állt rajta: Igen, én voltam. És nem, nem akarok már többé itt dolgozni. Oh, és egyébként boldog karácsonyt!"
https://learnenglish.britishcouncil.org/sites/podcasts/files/Story-theChristmasthelightswentout.pdf innét írtam.