A szegénység olyan társadalmi jelenség, amely a hétköznapi ember számára is megtapasztalható. A társadalmi „modális helyzethez” viszonyítva lemaradónak ítélik azokat, akik szükséglet-kielégítési szintje valamilyen tetszoleges „normához” képest elmarad. Az utóbbi idoben a szegénység helyett a „többoldalúan hátrányos helyzetuek” kifejezést is használják, sugallva azt, hogy ma csak akkor alakulhat ki rossz helyzet, ha az egyént vagy a családot többféle csapás sújtja, és ez a jelenség csak szórványos lehet. A szegénység mindig is létezett. A szegénységet sokféleképpen lehet értelmezni, melyen a kutatók is vitatkoznak. A XIX. század második felében indult meg a szegénységkutatás. Az ipari civilizáció kialakulása elott az emberek mezogazdasági tevékenységet folytatnak. Megváltozik a helyzet az ipari civilizáció kialakulásával. A városokban jelentkezik e miatt a szegénység. A nagyvárosokban tömegesen jelentkezik, léthelyzet. Politikai, igazgatási motívumai vannak. Szét kell választani az ideiglenes és a tartós szegénységet. Ma Magyarországon mindketto létezik. A demokráciában többpárt rendszer van, így elotérbe kerül a szociálpolitika. Politikai nyomás nehezedik a szegénységkutatókra.
Az abszolút szegénység a szükségletekbol indul ki, a szükséglet kielégítés szukösségébol. Értelmezése azon alapszik, hogy határozzuk meg és fejezzük ki pénzben azoknak a körét, akik a társadalom számára még elfogadhatóak. Azok, akik ez alatt vannak, szegénynek tekinthetok. Ez a létminimum pénzben kifejezheto. A szegénységi küszöb alattiak a szegények. Azt, hogy a szegények mennyivel maradnak el a szegénységi küszöbtol a szegénységi rés fejezi ki. A szegénységi rések különbségét kvintilissel (5 egyenlo részre osztják a népességet), ill. decilissel (10 egyenlo rész) mérik. Mekkora a különbség az alsó és felso decilis, ill. kvintilis között? A jövedelmi egyenlotlenségek mérésére szolgál. Magyarországon a legszegényebb 1 millió és leggazdagabb 1 millió ember között a különbség 4,5 szeres volt. Jövedelem pótlására, szociális juttatásra jogosultak. Minél magasabban húzzuk meg a szegénységi küszöböt, annál több szegény van. Az abszolút szegénység értelmezésére, megközelítésére statisztikai módszereket használnak fel. Statisztikai eszközökkel határozzák meg, hogy a társadalom milyen hányada felel meg a szegénység fogalmának. Az abszolút szegénység alapja a létminimum-fogalom, amelyet a szegénységi index kiszámításánál használnak. A nyugati tokés országok a szegénység arányát általában valamilyen számított szegénységi küszöb segítségével vizsgálják, amely országonként igen változó. Pl. az USA-ban becsléssel kiszámítják, és beárazzák különbözo nagyságú családok élelmiszerszükségletét, majd ezt tekintik a teljes minimum meghatározott (33) százalékának. Szegény az, akinek jövedelme kevesebb, mint élelmiszerszükségleteinek háromszorosa. Változnak a társadalmi elvárások a létminimumhoz képest.

Ezt az interneten találtam, remélem segít valamennyit.