1. kérdés:
I. Magmás kőzetek → a Föld mélyén izzón folyó kőzetolvadékból (magma) szilárdul meg.
Fajtái:
1. kiömlési magmás (vulkanikus) kőzet → a felszínre törő magmából (láva) szilárdul meg. pl.:
bazalt (bázikus), andezit (semleges), riolit (savas)
2. vulkáni törmelékes kőzet → robbanásos kitörés során a kirepülő lávafoszlányokból keletkezik.
pl.: bazalttufa (bázikus), andezittufa (semleges), riolittufa (savas)
II. Üledékes kőzetek → lerakódott üledékekből váltak kőzetté
Fajtái:
1. törmelékes üledékes kőzet → egyszer már kialakult kőzet aprózódása vagy mállása során létrejött kőzetdarabok tovaszállításával és felhalmozódásával keletkezik.
2. vegyi üledékes kőzetek → vegyi úton, oldószer hatására (a természetben ez a víz) ke-letkezett kőzetek. Pl.: sófélék, gipsz
3. szerves üledékes kőzetek → egykor élt, majd elpusztult élőlények maradványából jönnek létre.
szénfélék: elhalt növényekből, levegőtől, víztől elzárva, nagy mélységben, nagy nyomás alatt, több száz millió év során alakulnak ki.
szénhidrogének: (szénből és hidrogénből álló vegyületek) kőolaj, földgáz: elpusz-tult állatok szerves anyagának bomlásával, üledékrétegekkel befedve, víztől és oxigéntől elzárva millió évek alatt alakul ki.
III. Átalakult (metamorf) kőzetek → az egyszer már kialakult kőzet a kéregmozgások során (vetődés) a mélybe kerülve, a nagy nyo-más és/vagy a magas hőmérséklet következtében szerkezetében megváltozik
2. kérdés:
A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországról általában nem látható.
3. kérdés:
Ezt a kérdést nem értem, ugyanis több országból is látható, ami nem a sarkon van
4. kérdés:
Erre sajnos nem tudom a választ.
5. kérdés:
A szél a napsütés hatására jön létre. A napsugarak felmelegítik a levegőt, és mivel a meleg levegő könnyebb, mint a hideg, egy része felszáll és szétterjed, a helyére pedig hideg levegő áramlik azokról a helyekről, ahol kevesebb volt a napsütés.