1)
Ionrács jellemzői sorban:
benne lévő atomokat ionos (elsőrendű) kötés, molekuláit elektrosztatikus vonzóerő
változó
olvadékuk, vizes oldatuk kitűnően vezetik
NaCl/nátrium-klorid/konyhasó

Molekularács jellemzői sorban:
benne lévő atomokat kovalens, a molekulákat dipólus-dipólus/diszperziós/hidrogénkötés (másodrendű)
alacsony
rossz vezetők
CH4/metán

2) m/m%=moa/mo×100
Ahol az moa az oldott anyag tömege, az mo pedig az oldat tömege. Behelyettesítve:
10=x/250×100 /:100
0,1=x/250 /×250
25=x
Tehát az oldott anyag tömege 25g, az oldószer tömege 250g-25g=225g.
Az oldószerből 50g elpárolog, tehát 225g-50g=175g marad. Elvégezve az új adatokkal az egyenletet.
m/m%=moa/mo×100
x=25/200×100
x=0,125×100
x=12,5
Tehát az új oldat 12,5m/m%-os.

3) Avogadro gázokra vonatkozó törvények alapján az azonos anyagmennyiségű gáz 25°C-on és standard légköri nyomáson azonos térfogatot tölt ki. 1mol 24,5dm3-t.
Szobahőmérsékleten (20°C-on) azonban csak 24dm3. A nitrogénatom moláris tömege 14g, a molekuláé pedig 28g. A moláris tömeg ismeretében kiszámíthatjuk az anyagmennyiséget:
n=m/M, ahol az n az anyagmennyiséget, az m a tömeget, az M pedig a moláris tömeget jelöli.
x=70/28=2,5mol
Mivel 1mol térfogata 24dm3, ezért 2,5mol térfogata 2,5×24dm3=60dm3.

4) A hidrogénkötés a másodrendű kötések közül a legerősebb. Lényege, hogy két molekulát egy hidrogénatom és egy nagy elktronegativitású, de kisméretű atom kapcsol össze. A hidrogén egy másik atom nemkötő elektronpárjához kapcsolódik. Kötési energiája 8-40kJ/mol között mozog. Jó példa rá a fagyott víz, azaz a jég. Ezért nő a víz térfogata fagyáskor. A hidrogénkötések nagyobb helyet igényelnek, ezért a térfogat megnő.