Közismert, hogy a Földet érő napsugárzás nem egyenletesen oszlik el bolygónkon, ezért a sarkvidékeken hidegebb, míg az Egyenlítő térségében melegebb van. A kettő közötti terület a mérsékelt öv (ide tartozunk mi is), ahol a két különböző típusú levegőfajta találkozik, keveredik (ciklonok keletkeznek), ezt a mérsékelt öv helyett szemléletesebben kiegyenlítési övnek, vagy a ciklonok zónájának is hívhatnánk, itt ugyanis a hideg levegő dél felé halad miközben melegszik, a meleg levegő pedig észak felé tart és fokozatosan lehűl (természetesen eközben függőleges áramlás is jelen van). A sarkvidék felett elhelyezkedő hideg levegő a Föld forgása (Coriolis-erő) és a domborzat miatt nem egyenletesen oszlik el, mozgásban van és hullámok képződnek rajta, ezeket a hullámokat Rossby-hullámoknak nevezzük, amelyek a legtöbbször nyugatról kelet felé haladnak. Az északi és déli féltekére kiterjedő meanderező hullámok határát a magasban jelenlévő futóáramlás (jet stream) jelzi. Leegyszerűsítve, ezen hullámok áthelyeződéséhez és az északi hideg és déli meleg levegőt elválasztó frontfelület (ún. polárfront) hullámzásához kapcsolódik a mérsékelt övi ciklonok kialakulása. A magassági hideg légörvények végső soron ezen hullámok lefűződéseként jönnek létre, úgy, hogy egy-egy hullám igen hosszúra nyúlik (megnövekszik az amplitúdója miközben dél felé kiterjed) és ekkor egy örvény szakad le róla, ekkor a magasban lévő futóáramlás ezt az örvényt körül öleli.