Szia
Küldöm:

Pénzügyi jogi norma:
a társadalmi viszonyok sajátos visszatükröződése, amely meghatározott magatatásokat ír elő a kötelezetteknek
minden jogi normának meghatározott célja és feladata van.
tehát az állami funkciók érvényesítéséhez szükséges péntügyi magatartást ír elő a természetes és jogi személyek számára.
Szerkezete:
hipotézis
diszpozíció
szankció
Olyan normát amelyben minden elem elhatárolható - zárt norma - főként a közbevételi jognál találunk, mert pl: az Áht jogban és a monetáris irányításnál a hipotézis és a diszpozíció általában összefonódik, a szankcióként pedig más jogágak - pl: polgári jog - kell alkalmazni.

Normák csoportosítása:
1) Céljai szerint:
(szűkebb értelemben): -az államgazdaság működése
(tágabb értelemben): -vagyoni viszonyokhoz rendel kötelelző pü.-i magatartást rendszerezi az államgazdaság szerveinek pénzügyi működését
A normák társadalmi céljai:
közbevételi normák: bevételek szerzése az állami funkciók ellátásához
Áht.-i normák: pénzügyi fedezet biztosítása a szervezet
monetáris irányítás: Áht-n kívüli gazdálkodási szférara hatás a nemzetgazdaság érdekében
devizajogi normák: a külföldi és nemzetközi szféra - elsősorban azok monetáris jogintézményeivel - történő kapcsolatfelvétel
számviteli normák: szervezeti-pénzügytechnikai feltételek rendezése
2) Hatályuk szerint:
területi norma pl: önkormányzati rendeletben megállapított helyi adó mérték/
periodikus norma pl: zárszámadási tv. megalkotása, minden évben egyszer kötelező/
terminusos norma
3) Az előírt magatartás szerint:
kogens pl: adójogi norma
diszpozitív norma (ritka) pl:illetékjog közös szerzők megegyezhetnek abban,
hogy melyikük fizesse az illetéket, ha nem döntenek az Illetéktv. irányadó / A fizető személye közömbös az Áht szempontjából, csak a befizetés kötelező/
tiltó normák pl: kp-i költségvetésből finanszírozott alap nem hozható létre
megengedő diszpozíciójú norma pl: adóalany megválaszthatta, hogy tevékenysége után SZJÁ-t vagy Társasági adót fizet (ilyen volt régen az egyéni vállalkozó)
!! Vigyázz !! a megengedő diszpozíciójú norma és a diszpozitív norma nem ugyanaz!
A megengedő diszpozícójú normánál a norma rendelkezése: választani kell, ha ennek nem tesz eleget az alany, akkor megszegte kötelezettségét. Miután a választás megtörtént a döntés megfelelő teljesítés kötelező, utána már nem válthat adónemet az alany.
Ezzel szemben a diszpozítív normánál választás nélkül is teljesül a norma, beáll a kötelezettség, az alanynak pusztán joga van eldönteni, hogyan hajtra végre a kötelezettséget.

4) Speciális normák:
kodifikációs norma, itt további törvényalkotásra utal a norma
technikai normák—norma jellege jogelméletileg vitatott
pénzügyi-rendező normák, szabályokat fejeznek ki pü-i folyamatok nyilvántartásának,
rendszerezésének érdekében
pü-i-gazdálkodási-ellenőrzési elveket deklaráló normák /nem zárt normák/
! ! A normák csoportosítása szerint rendezhetők a pénzügyi jogviszonyok is, így tagozódik a pénzügyi jog “különös része”.

Pénzügyi normák hatálya:
időbeli
területi
személyi /pl: csak deviza belföldiekre/
Pénzügyi jogviszony:
Hatalmi-vagyoni - valamint ezek szervezésére vonatkozó . viszony, amelyeket a pénzügyi jogi norma hoz létre
Alanyai→

a, hatalmi pozícióban:
OGY
kp-i igazgatás
helyi önkormányzati szervek
b, más jogalanyok:
természetes személyek
jogi személyek
belföldiek
külföldiek
a,+b, -- állampénzügyi viszonyokat létesítenek egymással

Pénzügyi jogviszonyok tárgya:
Állampénzügyi magatartás / pénzeszközök mozgatása, bevonása, tartalékolása/

Eljárási jogviszonyok:
Az állampénzügyi magatartásokhoz kapcsolódnak

Jogviszonyok csoportosítása:
1.a befejezett jviszonyok—Áht jog
1.b absztrakt jviszonyok—közbevételi jog / konkretizálásukhoz további jogi
tények szükségesek/
2.a belső jviszonyok : államgazdaság keretében az egymásnak alá vagy
mellérendelet szervek felé rendezik a pénzeszközök elosztását, felhasználását
2.b külső - hatósági - jviszonyok független pozícióban lévők kapcsolata a pü-i
jogviszony keretében, itt jogorvoslat is található, ált: közbevételi jogra jellemző