A szétszóródás előtt a dánieli próféciákra utalva a nemzeti történelem bukását jósolja meg.

"A nemzet teljes pusztulását jeleníti meg A szétszóródás előtt című költeményében. A költő múlt időben jeleníti meg a magyarságot, s megállapítja: „Megöltük és kibűnöztük magunkat.” Az utolsó strófa teszi még komorabbá a magyarság címben jósolt sorsát:

„És mi nem leszünk majd szétszórva
Árvult, de mégis győzedelmes fajta.
Minket korszakok tűz-dühe nem edzett
S fölolvaszt a világ kohója
S elvesztünk, mert elvesztettük magunkat.”

Ady új líráját, forradalmi mondanivalóját, irodalmi stílusát a konzervatív irodalmi tábor érthetetlennek, erkölcstelennek bélyegezte. Mégis a magyar irodalom legszebb forradalmi hagyományai közt tartják számon Ady életművét, amely - Petőfi és József Attila költészetével együtt - a magyar nép harcainak és igazának legnagyobb lírai kifejezője."

"Újabb vers születik meg, amikor Dániel prófétát olvassa, és Izrael tragikus sorsát jövendöli meg. Ez a magyarság szétesésének közeli bekövetkeztét juttatja eszébe. „A szétszóródás előtt” című vers az Ady által annyiszor említett nemzethalál rémének okait sorolja fel: „Jöttünk rossz erkölccsel rossz helyre, /…úrfajtánk egymást s a népet falta.” Mint a legtöbb Ady-vers, ez is érvényes jelen életünkre: elsodor minket a világ örvénylő sodra: „S fölolvaszt a világ kohója / S elvesztünk, mert elvesztettük magunkat.” A próféták olvasásának van egy „mellékterméke” is. Furcsa következtetés, de jellemző Adyra. Mindenáron magyarázatot kíván adni bujaságban elherdált életére. És ezen a téren is talál párhuzamot a próféciákkal: „Biblia mondja: / Pusztuló nép vezérei / Mind-mind a bujaság bolondja, / Ha már nem tud szépen vérzeni / S pusztulás hív paráznaságot.” De azt azért ő is tudja, és épp ebben a versében, az És most már címűben jegyzi meg: „Elvész az ország, / Ha elfogytak az aszkéta szivek”. (A mai olvasónak arra a kérdésére már nem ad választ, hogy ő, a nagy nemzetmentő miért nem állt az „aszkéta szívűek” élére, hogy „ne vésszen el az ország”). E rövid tájékoztató jól mutatja, hogy a próféták írásai közül inkább a vészjósló sorokat válogatta ki. Ennek egyik okát abban látom, hogy ezekben az években tört rá az országra az apokaliptikus szörnyűség, amikor sorskérdéseinkre a választ ezeknél a prófétáknál kereste, és vélte megtalálni."

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMORJA_vigyazo_szemmel/?pg=333&layout=s