Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Verselemzések

2667
Hello!

Holnapra írnom kéne egy 2 oldalas összehasonlítást Csokonai Vitéz Mihály Az álom leírása, és Petőfi Sándor Álom című versekről. Mivel nem nagy erősségem az összehasonlítás, és megoldásoknál csak pár sort találtam, segítségre lenne szükségem.
Előre is köszönöm!
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
irodalom, Csokonai, Petőfi, vers, verselemzés
0
Középiskola / Irodalom

Válaszok

1
Kiindulásnak:

Megoldási javaslat: Csokonai Vitéz Mihály: Az álom leírása és Petőfi Sándor: Az álom…

- az álom motívumot mindkét szerző pozitív jelentése felől ragadja meg (elfordulás a valós élet bajaitól)
- Csokonai az estvét szólítja meg, és rajta keresztül jut el az álom-motívumig
- Az ’estve’ Csokonai életművében az elcsendesedés, az alkotó magány ideje

- Petőfi az álmot a vágyakkal kapcsolja össze: kijelentő mondatokból álló leírást ad róla,
majd a vers zárlatában felkiáltó mondatra vált, és leírás helyett a lírai én személyes és szenvedélyes vallomása tör ki:
„Álmamban én Rabnemzetek bilincsét tördelem!” – ez a vallomás a forradalom metaforikus képe is
- Csokonai viszonya az álomhoz szelídebb, néhol rokokó kifejezésekkel átitatott („édes szenderedést”),
ezt a viszonyt legvilágosabban az „orvos az álom” teljes metafora írja le – ugyanez a szókép Petőfinél még emelkedettebb, érzelmileg még telítettebb:
„Az álom / A természetnek legszebb adománya.” -> mind az adomány, mind az orvos képe pozitív kép, és kapcsolható a természethez, ami a romantika és a felvilágosodás kora számára is központi érték

Petőfi azonban az álomba még társadalmi problémákat is sző, így nála természet és társadalom összefügg (mint életműve más darabjaiban is)
- Csokonai versszövegét páros rímes felépítésbe szervezte, ezzel is andalító dallamot adva a szövegnek,
Petőfinél a rímelés szabályossága (abba) az alvó király képénél törik meg, majd az ezáltal keltett feszültséget robbantja fel a lírai én záró felkiáltása
- Csokonai szinte személyes viszonyt alakít ki az álommal, az „álom vitézi” szószerkezetben megszemélyesíti azt, és jótéteményeit hangsúlyozza: mind testi, mind lelki értelemben
- Petőfinél viszont az álomban – a vágyakon keresztül – sokkal inkább az ember belső világának, tudattalanjának üzenetei kapnak szót -> ezzel megteremtődik a kapcsolat Petőfi verse és a magyar irodalmi modernség álomértelmezése között is, hiszen ott éppen a tudattalan, tudatalatti tartalmak állnak a középpontban (ld. Freud és az álom értelmezése)
- Az álom mint motívum már az ókori irodalmakban is jelen volt -> ld. pl. az Ószövetségben József jósló álmait – Petőfi lírai énjének (forradalmi) álma ezzel az álomtípussal is rokonítható

- Csokonai és Petőfi álma közötti különbséget mutathatja a cím különbözősége is: Csokonainál a szárazabb, tényszerűbb „Az álom leírása”, Petőfinél viszont a sokat sejtető, nem pontosan körülhatárolható jelentésre utaló ’…’ írásjel használatával: „Az álom…”

Forrás: http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2011/5/2/20110422_magyar_erettsegi_feladatlapok_megoldasok
0