Kiindulásnak:

Megoldási javaslat: Csokonai Vitéz Mihály: Az álom leírása és Petőfi Sándor: Az álom…

- az álom motívumot mindkét szerző pozitív jelentése felől ragadja meg (elfordulás a valós élet bajaitól)
- Csokonai az estvét szólítja meg, és rajta keresztül jut el az álom-motívumig
- Az ’estve’ Csokonai életművében az elcsendesedés, az alkotó magány ideje

- Petőfi az álmot a vágyakkal kapcsolja össze: kijelentő mondatokból álló leírást ad róla,
majd a vers zárlatában felkiáltó mondatra vált, és leírás helyett a lírai én személyes és szenvedélyes vallomása tör ki:
„Álmamban én Rabnemzetek bilincsét tördelem!” – ez a vallomás a forradalom metaforikus képe is
- Csokonai viszonya az álomhoz szelídebb, néhol rokokó kifejezésekkel átitatott („édes szenderedést”),
ezt a viszonyt legvilágosabban az „orvos az álom” teljes metafora írja le – ugyanez a szókép Petőfinél még emelkedettebb, érzelmileg még telítettebb:
„Az álom / A természetnek legszebb adománya.” -> mind az adomány, mind az orvos képe pozitív kép, és kapcsolható a természethez, ami a romantika és a felvilágosodás kora számára is központi érték

Petőfi azonban az álomba még társadalmi problémákat is sző, így nála természet és társadalom összefügg (mint életműve más darabjaiban is)
- Csokonai versszövegét páros rímes felépítésbe szervezte, ezzel is andalító dallamot adva a szövegnek,
Petőfinél a rímelés szabályossága (abba) az alvó király képénél törik meg, majd az ezáltal keltett feszültséget robbantja fel a lírai én záró felkiáltása
- Csokonai szinte személyes viszonyt alakít ki az álommal, az „álom vitézi” szószerkezetben megszemélyesíti azt, és jótéteményeit hangsúlyozza: mind testi, mind lelki értelemben
- Petőfinél viszont az álomban – a vágyakon keresztül – sokkal inkább az ember belső világának, tudattalanjának üzenetei kapnak szót -> ezzel megteremtődik a kapcsolat Petőfi verse és a magyar irodalmi modernség álomértelmezése között is, hiszen ott éppen a tudattalan, tudatalatti tartalmak állnak a középpontban (ld. Freud és az álom értelmezése)
- Az álom mint motívum már az ókori irodalmakban is jelen volt -> ld. pl. az Ószövetségben József jósló álmait – Petőfi lírai énjének (forradalmi) álma ezzel az álomtípussal is rokonítható

- Csokonai és Petőfi álma közötti különbséget mutathatja a cím különbözősége is: Csokonainál a szárazabb, tényszerűbb „Az álom leírása”, Petőfinél viszont a sokat sejtető, nem pontosan körülhatárolható jelentésre utaló ’…’ írásjel használatával: „Az álom…”

Forrás: http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2011/5/2/20110422_magyar_erettsegi_feladatlapok_megoldasok