1. A gyémánt.
2. főként a mulekula tömegétől és polaritásától
3. mert nincsenek benne mozgékony, töltéssel rendelkező részecskék.

Siettem, bocsánat. A grafit a stabilabb, nem a gyémánt. Évmilliók alatt a gyémántgyűrű is visszaalakul grafittá :(

1. A gyémánt, mert a grafit réteges felépítésű és az egyes rétegeket csak gyenge másodrendű kötések tartják egybe. Ezért alkalmas a grafit írásra.
2. A kötések erősségétől.
3. Azért mert az elektromos áram tulajdonképpen elektronáramlást jelent. Az atomrácsos anyagoknál az atomoknak minden elektronjuk le van kötve, az atomok elekronnal telítettek.

Szerintem ezek a megoldások, de javítsatok ki ha tévedek B.U.É.K

Szóval, van 5 percem

1., A grafit a stabilabb. Ennek oka, hogy a gyémánt keletkezéséhez kicsivel több energia szükséges, mint a grafit esetében, ezért ha a gyémánt visszaalakul grafittá, akkor ez kis energia fel tud szabadulni, ami a maguktól lezajló folyamatok alapkövetelménye.
2., Azonos rácstípus esetén annak az anyagnak magasabb az op és az fp-je, amelyik részecskéi szívesebben maradnak egy helyben. Ezt nyilván egyrészt a molekulák tömege határozza meg, hiszen egy nehezebb részecskét nehezebb annyira megmozgatni, hogy kiszakadjon a rácsból, tehát megolvadjon (forrás hasonló). Ugyanakkor a részecskék közötti kötés is fontos, ezt azonban főleg a molkeulák polaritása, azaz a töltéseloszlása határozza meg. Ha egyenlőtlen (azaz poláros), képes elektromos vonzóerőt kelteni, tehát a kötés erősebb és így az op, fp nő.
3., Csak akkor tud egy anyag vezetni áramot, ha vannak benne töltéssel rendelkező (elektron, vagy ion) részecskék, melyek el tudnak mozdulni. Fémek esetén ezt a delokalizált elektronok biztosítják, sók oldatáben pedig az ionok. Atomrács esetén viszont sem töltéssel rendelekző részecskék nincsenek (atomok vannak a rácsban), de még ezek sem tudnak mozogni, szóval semmi nem teljesül.