Elvileg, (1;1;0) ;(-1;0;1) és (-1;1;0)...míg nekem: (-2;1;1) és (1;1;0)

A λ₁=1 esetén a bázistrafó odáig jó, hogy
`\ \ \ \ \ \ \ \ x_1=0-x_2-x_3`
Utána viszont az kell, hogy a jobb oldalon lévő x-ekhez ismeretlen értékeket rendelsz:
`x_2=a`
`x_3=b`
`→ \ \ x_1=-a-b`
Az `x` vektor: `[(x_1),(x_2),(x_3)]=[(-a-b),(a),(b)]=[(-1a-1b),(1a+0b),(0a+1b)]=a·[(-1),(1),(0)]+b·[(-1),(0),(1)]`
Vagyis λ₁-hez két sajátvektor tartozik: `[(-1),(1),(0)]` és `[(-1),(0),(1)]`

Persze lehet mondjuk úgy is csinálni, hogy `x_1=-x_2-x_3` helyett azzal számolunk, hogy
` x_2=-x_1-x_3`
`x_1=a`
`x_3=b`
`→ \ \ x_2=-a-b`
Az `x` vektor: `[(a),(-a-b),(b)]=[(1a+0b),(-1a-1b),(0a+1b)]=a·[(1),(-1),(0)]+b·[(0),(-1),(1)]`
Ezek a vektorok is jók, meg még sok más is.

Valójában a kifeszített sajátaltér tetszőleges két lineárisan független vektora jó.

---
A λ₂=3-hoz tartozó sajátvektorod jól kijött, de inkább úgy érdemes a végén csinálni itt is, hogy
`x_1=x_2` és `x_3=0`
Legyen `x_2=a`
`→ x_1=a`
Tehát az `x` vektor = `[(a),(a),(0)]=a·[(1),(1),(0)]`