A magjában, ahol a kanóc van.

A legmelegebb része pedig az, ahol magjának a csúcsa van és találkozik a külső köpennyel.

Képpel érthetőbb.

Kedves Kata!

Az égésnek alapvetően 3 (egyébként 4) feltétele van. Nevezetesen kell hozzá, gyújtóforrás, éghető anyag, és égést tápláló oxigén/levegő. A negyedik amit illene belevenni szerintem, az az hogy ezek együttes megléte esetén van csak égés, tehát mindennek egy időben teljesülnie kell.

Ha innen közelítjük meg a kérdést, akkor a már meggyújtott gyertyánál ott nincs égés, ahol nincs gyújtóforrás (mivel a paraffin, mint éghető anyag és a levegő, mint égést tápláló közeg jelen van), ott nincs égés, tehát a gyertya még meglévő szilárd paraffinteste és kanóca az ami égésen kívül esik.

Az pedig hogy hol a legmelegebb, az a lángcsóva felépítésében keresendő. A lángban 3 egymástól élesen el nem különíthető réteget különböztetünk meg. A láng aljától a tetejéig 1., 2. és 3. zóna nevet kapták. Az 1. zóna az elsődleges reakciótér megközelítőleg 1000°C-t lehet mérni, ennek színe vöröses/sötét vöröses. A 2. zóna a fő reakció zóna, itt gyakorlatilag fehér színnel világít a lángcsóva, és elérheti az 1400 °C-t a hőmérséklet. A 3. zóna a világító zóna, itt égnek el a maradék szénszemcsék, izzanak ettől lesz világossárga színe ennek a rétegnek, ami alacsonyabb hőmérséklettel is jár, kb. 1200°C-t lehet mérni.

Ebből is az derül ki, ami gyakorlatban is igaz, hogy a legmelegebb része a lángnak a 2. zónában található, ezt lehet úgy is fogalmazni hogy a láng fele és kétharmada körül található.

Fontos, hogy ezek a hőmérsékleti értékek csak gyertya esetén irányadóak, és nagyban függ a hőmérséklet értéke az éghető anyag minőségétől (ha minden más körülmény zavartalan persze).

Gábor

Köszönöm a válaszokat mindenkinek!