Náci diktatúra Németországban

Előzmények:
A világháború végén forradalom tör ki , ami megdönti a császárságot ezzel II. Vilmost száműzik. Létrejön a Weimari köztársaság. (1919-1933)
-A külpolitikában megbékélésre törekedtek, aláírtak egy szerződést melyben Németország elfogadja a határait.
-A német közvélemény többsége viszont a béke ellen van, nem fogadják el a Versailles-i békeszerződést.
-Gazdasági problémákat okoz a jóvátétel fizetésének problémája. (infláció elszabadulása), valamint a gazdasági világválság begyűrűzése az országba (tömeges munkanélküliség kialakulása).
-A válságot kihasználva megerősödnek a szélsőséges pártok (kommunista párt, nemzeti szocialista párt).
Náci ideológia:
-Létrehozója Adolf Hitler , aki az Osztrák-Magyar Monarchia területén született. Fiatal korában festőművésznek készült, ám alkalmi munkákból élt később.
-Bécsben kezd kialakulni Hitler antiszemitizmusa (zsidóellenessége).
-Önkéntesként lép be a német hadserekbe az I. világháborúba.
-A háborúban megsebesül, majd kitüntetik őrvezetővé.
-Bajorországban (Münchenben) telepedik le, itt kezd először politizálni az NSDAP (Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt) pártgyűlésén, melynek rövidesen ő lesz a vezetője. Hitler révén a náci párt hamarosan nagy hírnévre tesz szert Bajorországon belül.
-1923. „sörpuccs”- hatalomátvételt terveztek. Ekkor vált országosan ismertté az NSDAP és vezetője, Adolf Hitler. A fegyveres lázadás egy müncheni sörpincében tartott gyűlésen indult, de már másnap elbukott.
- A puccs után letartóztatták Hitlert és 5 év börtönre ítélték.
-A börtönben megfogalmazza az ideológiai elképzeléseit, a Mein Kampf ( „Harcom” ) c. könyvében, amely részben életrajzi könyv is. Ez a nemzetszocialista (náci) mozgalom bibliájává vált.
• Mein Kampf:
- megjelenik benne Hitler antiszemitizmusa
-a zsidókat okolja a marxista eszmék elterjedéséért, a világháború elveszítéséért
- a kollektív felelősség elvét alkalmazza , az egész zsidó népet teszi felelőssé


Kiindulópont

- Bolsevik hatalomátvétel: 1917. nov. 7.
– 1918-22. polgárháború és intervenció
– terror
– hadikommunizmus: megszűnt a pénz, mindent be kellett szolgáltatni és központilag osztották el
– tömeges parasztfelkelések
– 1921. kronstadti felkelés – bolsevikok leverik, de látszik, hogy a rendszer tarthatatlan, változtatásokra van szükség

1921-29. NEP korszak: új gazdaságpolitika

- visszatérnek a pénzgazdálkodáshoz
– kisüzemeket visszaadták tulajdonosaiknak
– középüzemeket bérbeadták
– újra szerepet kapott a külföldi tőke
– újra volt érdekeltség a termelés fellendült
– gyarapszik a parasztság, megszűnnek a parasztfelkelések
– Lenin ezt átmenetinek szánta, célja továbbra is a kommunizmus

1922. dec. 30. Szovjetunió létrejötte: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (CCCP)

- régen: „A népek börtöne”
– elvileg önkéntes szövetség, a valóságban a tagköztársaságok elvesztették függetlenségüket
– kilépési szándékukat fegyveresen torolták meg
– élet minden területén orosz dominancia érvényesült
– oktatásban oroszosítás

Hatalmi harc a párton belül, Sztálin hatalomátvétele

- 1922-től Lenin súlyos beteg -1924-ben meghal
– 1929-re Sztálin kiszorítja ellenfeleit a vezetésből
– felvett név: jelentése Acélos
– eredeti neve: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili – grúz származású
– Sztálin lett Lenin elsőszámú politikai örököse
– Sztálin mögött állt a pártapparátus, a hadsereg; teljesen övé az irányítás, ellenfeleit kiszorította
– Sztálin új elmélete a „szocializmus egy országban” is felépíthető

Gazdaságpolitikája

- Célja: 10 év alatt utolérni a nyugat fejlettségét, a világhatalom érdekében
– Módja: Preobrazsenszkij: szocialista eredeti felhalmozás: a mezőgazdaságból vonják ki az iparosításhoz szükséges tőkét
a) Mezőgazdaság

- Erőszakos kollektivizálás: a parasztoktól visszaveszik a földeket, termelő szövetkezeteket (kolhoz) és állami gazdaságokat (szovhoz) hoznak létre
– Gazdag parasztokat (kulákokat) tömegesen vitték kényszermunkatáborba Szibériába ill. Közép-Ázsiába
– Tiltakozást terrorral fojtották el
– Érdekeltség híján visszaesett a termelés, de a termés egy részét exportálták, hogy gépeket vegyenek
– Milliók haltak éhen
b) ipar

- Nehézipart erőltetett ütemben fejlesztették (vas-és gépgyártás, fegyverkezés, kőolajkitermelés, villamosenergia termelés)
– Tervgazdálkodás: 5 éves terveket szabnak meg, nem a piaci igények, hanem a tervszámok határozzák meg a termelés mennyiségét
– Munkaversenymozgalom (Sztahanov-mozgalom): célja a munkatermelés irreális fokozása
következménye:

- közszükségleti cikkek állandó hiánya és rossz minősége
– rengeteg selejt
– környezetszennyezés

Személyi kultusz: Sztálin személyének elvtelen dicsőítése, a közintézmények falán elhelyezték fényképét, eredményeket neki tulajdonították, tévedhetetlen, nem bírálható

Kultúra, művészet

- Oktatást fejlesztették, írástudatlanság visszaszorítása
– De ezzel párhuzamosan folyt a nemzetiségek eloroszosítása
– Vallásüldözés: több száz templomot leromboltak, papokat tömegesen bebörtönöztek, vallásukat gyakorlókat hátrányosan megkülönböztették
– Ateista propaganda
– Egyetlen elfogadott művészeti irányzat: szocialista realizmus – csak eredményeket szabad ábrázolni problémákat nem

Terror

- GULÁG: kényszermunkatáborok rendszere – sztálinizmus évtizedei alatt 12 millióan raboskodtak itt, több millióan meghaltak
– Koncepciós perek: koholt vádak alapján indított politikai perek – nem szükséges tárgyi bizonyíték, elég a beismerés (akár kínzással vagy a hozzátartozók életével való zsarolással kényszeríttették ki)
– 1934. SzKp 17. kongresszusa
– Sztálin ellenszavazatokat is kapott – elkezdődik a nagy tisztogatás – vetélytársát Kirovot meggyilkoltatta, kongresszus küldötteinek kb. 60 %-át, vezetőinek 80%-át kivégezték
– 1937. „Az osztályharc állandóan éleződik” – Sztálin új jelszava
– ellenség beépült a pártba és belülről próbálja bomlasztani – besúgóhálózat kiépült – félelem, gyanakvás légköre uralkodott
– 1937-38. Vörös Hadsereg vezérkarának kb. felét kivégezték


A társadalom átalakulása

Párt- és az állami vezetők kiváltságos réteget alkottak

- Külön kórházaik, áruházaik voltak
– Külföldre utazhatta
– Lakást kaptak

a rendszer „kitermelte” a saját arisztokráciáját

Sztálinizmus értékelése

„történelmi zsákutca”:

szűk réteg terroron és nemzetiségi elnyomáson alapuló diktatúrája

gazdaság extenzív fejlesztésére épül: mennyiségi termelés, fejlesztés : nem elsősorban a technikát javítja

XX. században nem lehet kimaradni a nemzetközi munkamegosztásból



2.


KÖZTES-EURÓPA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Idézzük fel, hogy mikor, hol és milyen feltételek alapján kötöttek békét a térség országaival! A területi kérdés mellett milyen témaköröket érintettek a békékben? Mely országokat érintették a legsúlyosabban a békediktátumok?
A régió sajátosságai és funkciója
Köztes-Európa
három, eltér
ő
gazdasági fejlettség
ű
, földrajzi adottságú, történelmi tradíciójú és viszonylag képlékeny bels
ő
határokkal rendelkez
ő
alrégióból áll: a
Baltikum
(Litvánia, Lettország, Észtország, esetleg Finnország),
Kelet-Közép-Európa
(Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Ausztria) és
Délkelet-Európa
(Balkán: Románia, Bulgária, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Albánia, esetleg Görögország) alkotja. Az el
ő
bbi sorsát a korábbi évszázadokban a német-svéd-orosz-lengyel birodalmi ellentétek határozták meg, a Balkánon az Oszmán Birodalom berendezkedése hagyott nyomott. A kett
ő
között húzódott a Habsburg-dinasztia állama. Mivel évszázadokon át kultúrkörök
kontaktzónájaként (frontier)
funkcionált, a térség jellemz
ő
je a vallási és az etnikai sokszín
ű
ség. A régión belül a Baltikum inkább protestáns (a litvánok katolikusok), a Balkán jellegében ortodox (jelent
ő
s muszlim kisebbséggel). Köztes-Európa a két világháború között
gazdasági értelemben
egy Nyugat-Európához köt
ő
d
ő

félperiféria:
növekedési üteme elmarad az atlanti
centrumétól,
fejl
ő
dését
megkésettség
jellemzi. A
nemzetközi munkamegosztás
ba nyersanyag- és agrárexport
ő
rként, s a nyugati iparcikkek felvev
ő
piacaként kapcsolódott be. Ez t
ő
kekiáramlást jelentett, s hátráltatta a helyi iparfejl
ő
dést. Saját ipari termékeit csak a keleti (orosz és oszmán-balkáni) piacokon tudta elhelyezni, de itt is meg kellett küzdenie a nyugati riválisokkal. E félperiféria jellemz
ő
je a nyugati intézmények utánzása (Balkán) vagy azok szerves beépülése a társadalomba (Kelet-Közép-Európa), de ezek m
ű
ködése
itt
rosszabb gazdasági teljesítménnyel és a nyugati társadalmakétól eltér
ő
társadalomszerkezettel párosult. Kelet-Közép-Európát a rendi hierarchikus és az indusztriális társadalmak egymásra rétegz
ő
désével kialakult
torlódott társadalmak
,

a Balkánt az ottomán uralom miatt nemesi elit nélküli
csonka társadalmak
jellemezték. (A félperiféria határai dinamikusak: a korábban Kelethez köt
ő
d
ő
Balkán 1878 után, a Baltikum pedig csak 1918 után része az atlanti gazdaságnak).
Geopolitikai értelemben

véve
a térség a világháború el
ő
tt a Török Birodalom, az Orosz Birodalom, a Német Császárság és a közöttük ellensúlyként funkcionáló Osztrák-Magyar Monarchia részeként a
nagyhatalmi ütköz
ő
zóna
része. (Ez utóbbi az egyetlen birodalom, melynek központi, s nem periferikus területei tartoztak e térségbe).

A régió
politikai széttagolódás
a – a nemzetiségi elv és liberalizmus eszmerendszerének nyugati begy
ű
r
ű
zése miatt – 1878 óta folyamatos volt (ez is bizonyítja, hogy a térséget nemcsak gazdaságilag, hanem ideológiailag is az expanzióban lév
ő
Nyugat befolyásolta). A térségben a
nemzetállamok
– Közép-Európában már korábban lezáruló – kialakulási folyamatának betet
ő
zéseként (és kudarcaként) tekinthetünk a két világháború közötti id
ő
szakra. Ekkor a
kisállamokra

esett régió
a feltörekv
ő
Szovjetunió és az újból meger
ő
söd
ő
Németország, valamint a világháború utáni rendezést és saját érdekeit véd
ő
Franciaország közötti ütköz
ő
zónaként funkcionál. A térség és a Nyugat viszonyát a kölcsönös, de nem egyenrangú függ
ő
ség, (aszimmetrikus interdependencia) jellemezte. A térség országainak egyébként is korlátozott
mozgástere
gazdasági és politikai okok miatt hamarosan
kényszerpályává
alakult.